Keresés a Bibliában

10 1Krisztus szelídségére és szerénységére kérlek titeket, én Pál, aki szemtől szemben ugyan alázatos vagyok köztetek, távollétemben azonban bátor vagyok veletek szemben: 2kérlek benneteket, hogy amikor majd nálatok leszek, ne kelljen bátornak lennem, olyan határozottsággal, amellyel, úgy gondolom, bátor lehetek egyesekkel szemben, akik úgy vélekednek rólunk, mintha mi az emberek módjára viselkednénk. 3Mert bár emberek vagyunk, nem emberek módjára harcolunk. 4Harci fegyvereink ugyanis nem embertől származnak, hanem Isten által erősek az erősségek lerombolására. Harcunkkal leromboljuk a terveket, 5és minden magasságot, amely Isten ismerete ellen ágaskodik, és fogságba ejtünk minden értelmet, Krisztus iránt való engedelmességre. 6Készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyt teljes lesz a ti engedelmességetek.
7Nézzetek szembe a valósággal! Ha valaki azzal biztatja magát, hogy Krisztusé, gondolja meg magában azt is, hogy amint ő Krisztusé, úgy mi is. 8Mert még ha kissé többet is találnék dicsekedni hatalmunkkal, amelyet az Úr a ti építésetekre, s nem romlásotokra adott, nem vallanék szégyent. 9De nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy csak rémisztgetlek titeket a levelekkel. 10Mert »a levelek ugyan – mondják – súlyosak és erősek, a testi megjelenése azonban erőtlen, és a beszéde gyarló.« 11Gondoljon az ilyen arra, hogy amilyenek távollétünkben vagyunk leveleinkben, szóval, olyanok leszünk ottlétünkkor is, tettel.
12Mert mi nem merjük magunkat azokhoz számítani vagy hasonlítani, akik önmagukat ajánlják; de oktalanul viselkednek, hiszen önmagukhoz mérik és önmagukhoz hasonlítják magukat. 13Mi azonban nem dicsekszünk mértéktelenül, hanem annak a munkának a mértéke szerint, melyet Isten jelölt ki számunkra, hogy hozzátok is eljussunk. 14Mert mi nem terjeszkedünk ki rátok, mintha nem jutottunk volna el hozzátok, hiszen hozzátok is eljutottunk Krisztus evangéliumával. 15Nem dicsekszünk mértéktelenül mások munkájával, de megvan a reményünk, hogy ha hitetek növekedni fog, bőséges megbecsülésben lesz részünk köztetek saját munkakörünkben. 16Akkor a rajtatok túl levő területeken is hirdetni fogjuk az evangéliumot, anélkül, hogy a mások által már elvégzett munkával dicsekednénk.
17Aki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék; (Jer 9,22k) 18mert nem az érdemel hitelt, aki önmagát ajánlja, hanem akit az Úr ajánl.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

10,1 Ironizálva megismétli a vádakat, amelyekkel ellenfelei illették őt. Az előző fejezetek barátságos hangneme után itt ismét védekezni kezd, meglepő hévvel, lehengerlő érvekkel cáfolja kérlelhetetlen ellenfeleinek, a zsidózóknak a vádjait. A levél befejezése előtt egyszer s mindenkorra el akarja hallgattatni vádlóit, hogy végre békében hagyják a fiatal egyházat. Én, Pál: a levél most kezdődő részének személyes jellegét emeli ki. Szelídségét gyávaságnak vélték: ám legyen, tud ő keményen is fellépni, tud erős kézzel büntetni is.

Előző fejezet Következő fejezet