12
1A következők mentek Dávidhoz Szikelegbe, amikor még bujdosott Saul, Kís fia elől. Ezek igen vitéz és kiváló harcosok,
2íjászok, mindkét kézzel követ hajítani tudó parittyások és nyilasok voltak. Benjaminból, Saul testvérei közül:
3a gibeai Ahiézer, a vezérük és Joás, Sammáa fiai; Jáziel és Fállet, Azmót fiai; az anatóti Baráka és Jéhu;
4a gibeoni Samája, a harminc közül való vitéz és a harmincnak elöljárója;
5a gáderóti Jeremiás, Jeheziél, Johanán és Jezábád;
6a hárufi Eluzáj, Jerimót, Baálja, Samarja és Safátja;
7a kárehimi Elkána, Jesia, Azareél, Joézer és Jesbaám,
8továbbá a gedori Joela és Zábadja, Jerohám fiai.
9A gáditák közül szöktek át Dávidhoz, amikor a pusztában lappangott, a következő igen erős férfiak s kiváló harcosok, pajzsosok és dárdások, akiknek tekintete olyan volt, mint az oroszlán tekintete, s akik oly gyorsak voltak, mint a vadkecskék a hegyeken:
10Ezer, a vezérük, Obadja, a második, Eliáb, a harmadik,
11Masmána, a negyedik, Jeremiás az ötödik,
12Eti, a hatodik, Eliél, a hetedik,
13Johanán, a nyolcadik, Elzábád, a kilencedik,
14Jeremiás, a tizedik, Makbanáj, a tizenegyedik;
15ezek voltak Gád fiai közül a had vezetői: az utolsó is felért száz vitézzel, a legnagyobb ezerrel is.
16Ők voltak azok, akik átkeltek a Jordánon, az első hónapban, amikor el szokta önteni partjait, s megfutamították mindazokat, akik keleten és nyugaton, a völgyekben laktak.
17Benjaminból és Júdából is elmentek azonban néhányan ahhoz az erősséghez, amelyben Dávid tartózkodott.
18Erre Dávid kiment eléjük és azt mondta: »Ha békességes szándékkal jöttetek hozzám, azért, hogy segítségemre legyetek, akkor szívem egy lesz veletek, ha azonban csapdát állítottatok nekem ellenségeim érdekében, noha kezemben gonoszság nincsen, akkor lássa ezt atyáink Istene és torolja meg.«
19Erre megszállta a lélek Amaszájt, a harmincnak a vezérét és azt mondta:
»Tieid vagyunk, Dávid,
és veled tartunk Izáj fia;
béke, béke neked és béke segítőidnek,
mert megsegít téged a te Istened.«
Erre Dávid befogadta őket és vezérekké tette a seregben.
24A következő volt azoknak a hadvezéreknek a száma, akik Dávidhoz mentek, amikor Hebronban volt, hogy ráruházzák Saul királyságát, az Úr szava szerint:
25Júda fiai közül: hatezer-nyolcszáz, pajzsot és dárdát viselő harcrakész ember. 26Simeon fiai közül: hétezer-száz, igen vitéz harcos. 27Lévi fiai közül: négyezer-hatszáz ember, 28továbbá Jojáda, Áron nemzetségének feje s vele háromezer-hétszáz ember, 29valamint Szádok, e kiváló erkölcsű ifjú, és családja, huszonkét vezér. 30Benjamin fiai, Saul testvérei közül: háromezer ember, nagyrészük ugyanis még Saul házát követte. 31Efraim fiai közül húszezer-nyolcszáz igen vitéz, nemzetségében neves ember. 32Manassze fél törzséből tizennyolcezer, név szerint ismert ember ment, hogy királlyá tegye Dávidot, 33Isszakár fiai közül pedig kétszáz tapasztalt vezér, aki minden időben meg tudta mondani, hogy mit kell tennie Izraelnek, s akinek tanácsát valamennyi többi nemzetség követte. 34Zebulon fiai közül ötvenezer hadba vonuló, a hadban hadiszerszámokkal felszerelve álló ember jött segítségül, nem kettős szívvel. 35Naftaliból ezer vezér és velük harminchétezer, pajzzsal és dárdával felszerelt ember. 36Dánból huszonnyolcezer-hatszáz, harcra felkészült ember. 37Áserből negyvenezer hadba vonuló, s a hadban támadó ember. 38A Jordánon túlról Rúben és Gád fiaiból s Manassze törzsének feléből százhúszezer, hadiszerszámokkal felszerelt ember.
39Ezek a harcra felkészült harcosok teljes szívvel jöttek Hebronba, hogy Dávidot egész Izrael királyává tegyék: de a többi izraelita is mind egy szívvel azon volt, hogy Dávid legyen a király. 40Három napig voltak ott Dávidnál, s ettek és ittak, mert testvéreik ellátták őket, 41de meg azok is, akik a szomszédságukban voltak, egészen Isszakárig, Zebulonig és Naftaliig, hoztak szamarakon, tevéken, öszvéreken és marhákon ennivalót: lisztet, fügét, aszú szőlőt, bort, olajat, marhát s kost minden mennyiségben, mert öröm volt Izraelben.