11 ¹Összesereglett erre egész Izrael Dávidhoz, Hebronba és azt mondta: »Csontod és húsod vagyunk. ²Tegnap is, tegnapelőtt is, amikor még Saul volt a király, te voltál az, aki kivezetted s bevezetted Izraelt, meg aztán neked mondta az Úr, a te Istened: ‘Te fogod legeltetni népemet, Izraelt, s te leszel fejedelme.’« ³Elment tehát Izrael valamennyi véne a királyhoz, Hebronba és Dávid szövetséget kötött velük Hebronban az Úr előtt, ők pedig felkenték őt Izrael királyává, az Úr szava szerint, amelyet Sámuel által mondott.
⁴Aztán elment Dávid és egész Izrael Jeruzsálembe, azaz Jebuzba, ahol a jebuziták voltak a föld lakói. ⁵Ekkor Jebuz lakosai azt mondták Dávidnak: »Ide ugyan be nem jössz.« Ám Dávid elfoglalta Sion várát, azaz a Dávid-várost. – ⁶Azt mondta: »Aki elsőnek üt agyon egy jebuzitát, fejedelem és vezér lesz.« Elsőnek Joáb, Száruja fia ment fel s fejedelem is lett. – ⁷Dávid megtelepedett a várban, melyet éppen ezért neveztek el Dávid-városnak, ⁸és körös-körül kiépítette a várost, a Mellót és környékét, Joáb pedig helyreállította a város többi részét. ⁹Dávid aztán mindinkább gyarapodott és növekedett, mert a seregek Ura vele volt.
¹⁰A következők voltak Dávid legfőbb vitézei, akik segítették őt, hogy egész Izrael királyává legyen, az Úr szava szerint, amelyet Izraelnek mondott. ¹¹A következő Dávid vitézeinek jegyzéke: Jesbaám, Hakámoni fia, aki a harminc között a legfőbb volt. Ő emelte fel dárdáját háromszáz ember felett, akiket egyetlen ütközetben sebesített meg. ¹²Utána következik az áhohita Eleazár, az ő atyai nagybátyjának a fia, a három legkiválóbb egyike. ¹³Ő volt Dáviddal Feszdomimban, amikor a filiszteusok odagyűltek viadalra. Ennek a vidéknek a szántóföldje tele volt árpával, s a nép megfutamodott a filiszteusok színe elől. ¹⁴Ők azonban megálltak a szántóföld közepén, megoltalmazták a mezőt, megverték a filiszteusokat és az Úr nagy győzelmet szerzett népének.
¹⁵Egyszer, amikor a filiszteusok a Refaim völgyben táboroztak, lementek hárman a harminc legfőbb közül ahhoz a sziklához, ahol Dávid tartózkodott, az adullámi barlanghoz. ¹⁶Dávid ekkor az erősségben volt, a filiszteusok előőrse pedig Betlehemnél állt. ¹⁷Dávid vágyakozva azt mondta: »Ó, bárcsak adna nekem valaki vizet abból a vízveremből, amely Betlehemben, a kapunál van.« ¹⁸Erre ez a három keresztülvágta magát a filiszteusok táborán, s vizet merített abból a vízveremből, amely Betlehemben, a kapunál volt, s elvitte Dávidnak, hogy igyék. Ő azonban nem akarta meginni, hanem italáldozatként bemutatta az Úrnak, ¹⁹mondván: »Távol legyen tőlem, hogy ilyesmit cselekedjem Istenem színe előtt és megigyam ezeknek a férfiaknak a vérét: hiszen életük kockáztatásával hozták nekem ezt a vizet.« Éppen ezért nem is akarta meginni. Ilyeneket művelt a három vitéz.
²⁰Abizáj, Joáb fivére volt a legfőbb a három között: ő emelte fel dárdáját háromszáz megsebesített ember felett, ő volt a három között a legnevesebb, ²¹s a második három között a leghíresebb és a legfőbb, de az első hármat nem érte utol. ²²Utána következik a nagy tetteket cselekvő Benája, Jojádának, egy vitéz embernek a fia, aki Kábszeélből származott: ő ütötte le a két moábi Arielt, s ő ment le s ölte meg a veremben az oroszlánt a hóesés idején. ²³Ugyancsak ő ütötte le azt az egyiptomi embert, akinek magassága öt könyöknyi volt s akinek olyan dárdája volt, mint a takácsok zugolyfája: lement ugyanis hozzá egy szál bottal, kiragadta a kezében tartott dárdát és megölte őt tulajdon dárdájával. ²⁴Ilyeneket művelt Benája, Jojáda fia. Ő volt a három vitéz között a legnevesebb, ²⁵s a harminc között a legelső, de azt a hármat nem érte utol. Dávid őt titkos tanácsosává tette.
²⁶A hadsereg vitézei a következők voltak: Aszaél, Joáb fivére, továbbá Elhanán, az ő betlehemi nagybátyjának fia, ²⁷az árori Sammót, a fáloni Helesz, ²⁸a tekoai Ira, Ákkes fia, az anatóti Abiézer, ²⁹a husáti Szibbekáj, az áhohita Iláj, ³⁰a netofáti Mahráj, a netofáti Heled, Baána fia, ³¹Ittaj, a Benjamin fiainak Gibeájából való Ribáj fia, a fárátoni Benája, ³²a Gaás völgyéből való Huráj, az arbáti Abiel, a baurámi Azmót, a sálaboni Eliába, ³³a gezoni Ássem fiai, az árári Jonatán, Ságe fia, ³⁴az árári Ahiám, Szákár fia, ³⁵Elifál, Úr fia, ³⁶a mekerai Hefer fia, a felóni Áhia, ³⁷a kármeli Heszró, Naáráj, Ászbáj fia, ³⁸Joel, Nátán fivére, Mibahár, Agáráj fia, ³⁹az ammonita Szelek, a beróti Naáráj, Joábnak, Száruja fiának fegyverhordozója, ⁴⁰a jetrita Ira, a jetrita Gáreb, ⁴¹a hetita Uriás, Zábád, Oholi fia, ⁴²a rúbenita Ádina, Síza fia, a rúbeniták vezetője és vele harminc ember, ⁴³Hánán, Maáka fia, a mátáni Jozafát, ⁴⁴az astaróti Ozija, az árori Samma és Jehiél, Hótám fiai, ⁴⁵a tószai Jedjaél, Sámri fia, és fivére Jóha, ⁴⁶a máhumi Eliél meg Jeribáj és Josája, Elnaém fiai, a moábi Jetma, a maszóbiai Eliél, Obed és Jásziel.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet