138 ¹Dávidé.
Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt. ^{(Zsolt 9,2;Zsolt 82,1.6) 2}Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet. ^{(Zsolt 132,7) 3}Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt. ^{(Zsolt 3,35) 4}Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit, ^{(Zsolt 68,32.33) 5}És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége! ⁶Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri. ^{(Zsolt 113,6-8; Ésa 66,2)}

KNB SZIT STL BD RUF KG