110
1Dávidé; zsoltár.
Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.
(Máté 22,44; Márk 12,36; Luk 20,42; Csel 2,34.35; Zsid 1,13)
2A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!
5Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;
(Zsolt 2,9.12)
6Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.
(Jel 14,14;16,14;20,8)