12Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején. (2Móz 7,10;8,24) 13Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt. (2Móz 14,21.22;15,8) 14Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában. (Jób 7,6.7) 15Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből. 16Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett: (2Móz 17,6) 17Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában; (2Móz 17,7) 18És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint. 19És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában? 20Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének? (2Móz 17,6) 21Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen; 22Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében, (Zsolt 109,23) 23És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta. 24És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik. (2Móz 16,14.15) 25Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget, (Ezsdr 3,10-13) 26Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet; (Zsolt 72,10.11) 27És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye. 52Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom. (Zsolt 34,19; Ésa 61,1)