Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Zsoltárok könyve

49 1Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak • zsoltára.• 1Krón. 25,1.  26,1.  
2Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!

   3Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.• Jób 9,13-31.  Malak. 3,14.  15.  

   4Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.

   5Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom • meg mesémet.• Zsolt. 78,2.  Mát. 13,35.  

   6Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,

   7A kik • gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?• Luk. 12,19.  Péld. 18,11.  

   8Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem • adhat érte váltságdíjat Istennek.• Zsid. 9,27.  

   9Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;• Jób 20,7-11.  Zsolt. 37,2.  

   10Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.

   11De meglátja! A bölcsek • is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat † másoknak hagyják.• Préd. 2,15.  16.  † Zsolt. 39,7.  

   12Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.

   13Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad • meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.• Jób 27,13-23.  Luk. 12,19.  20.  

   14Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.• Zsolt. 32,8.  

   15Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; • alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.• Jób 27,17.  Zsolt. 58,13.  

   16Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol • kezéből, mikor az megragad engem. Szela.• Zsolt. 16,10.  23,4.  71,20.  21.  80,13.  

   17Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha • megöregbül házának dicsősége;• Jób 27,13-23.  

   18Mert semmit sem vihet el magával, ha • meghal; dicsősége nem száll le utána.• 1Tim. 6,7.  Jób 27,17.  

   19Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:• Zsolt. 80,1.  

   20Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.• Zsolt. 132,13.  14.  

   21Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, • a melyeket levágnak.• Zsolt. 32,9.  Préd. 3,19.