11Mert a megszentelő és a megszenteltek egytől valók mindnyájan, a mely oknál fogva nem szégyenli őket atyjafiainak hívni, (Zsid 10,10.14) 12Mondván: Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak, az anyaszentegyháznak közepette dícséretet mondok néked. (Zsolt 22,23) 13És ismét: Én ő benne bízom; és ismét: Ímhol vagyok én és a gyermekek, a kiket az Isten nékem adott. (Zsolt 18,3;Ésa 8,18) 14Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, a kinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, (Róm 1,3;2Tim 1,10) 15És megszabadítsa azokat, a kik a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának. (1Kor 15,25.26) 16Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel. (Zsid 4,1) 17Annakokáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hív főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. (Fil 2,7.8) 18Mert a mennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, a kik megkísértetnek. (Zsid 4,15)