Keresés a Bibliában

4 1Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint? (Mát 15,11) 2Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt. (Kol 1,26.27) 3Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul. (1Móz 15,6; Gal 3,6) 4Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint; (Mát 20,7.14) 5Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul. (Róm 3,28) 6A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül. (Ésa 10,22.23) 7Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik. (Zsolt 32,1.2) 8Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít. (Ésa 1,9.1Móz;19,24) 9Ez a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is tulajdoníttatik-é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul. (Eféz 2,1-3) 10Miképen tulajdoníttaték tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában. 11És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében tanusított hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság; (1Móz 17,10.11;Gal 3,7) 12És hogy atyja legyen a körülmetélteknek is, azoknak, a kik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanusított hitének nyomdokait. (Ésa 28,16) 13Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az ő magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által. (1Móz 22,17.18) 14Mert ha azok az örökösök, kik a törvényből valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret: (Gal 3,18) 15Mert a törvény haragot nemz: a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen. (Róm 9,30.31) 16Azért hitből, hogy kegyelemből legyen; hogy erős legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is, a ki mindnyájunknak atyánk (Gal 3,24; Ján 3,16.18) 17(A mint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged ) az előtt, az Isten előtt, a kiben hitt, a ki a holtakat megeleveníti, és azokat, a melyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket. (1Móz 17,4.5) 18A ki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint, a mint megmondatott: Így lészen a te magod. (1Móz 15,5) 19És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére; (1Móz 17,17) 20Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek, (5Móz 30,14) 21És teljesen elhitte, hogy a mit ő ígért, meg is cselekedheti. (Mát 10,32) 22Azért is tulajdoníttaték néki igazságul. (Zsolt 116,10) 23De nemcsak ő érette iratott meg, hogy tulajdoníttaték néki igazságul, (Ésa 28,16; Zsolt 25,3) 24Hanem mi érettünk is, a kiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, a kik hisznek Abban, a ki feltámasztotta a mi Urunkat a Jézust a halálból, (Csel 2,24) 25Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért. (Ésa 53,5;1Kor 15,17)

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet