1 1Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei, (Préd 1,1) 2Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére; (1Kir 12,13.16.19) 3Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére; (Péld 13,16) 4Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására. (Péld 5,21; Jer 16,17) 5Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. (Péld 13,14) 6Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére. (Péld,1 10.) 7Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. (Jób 28,28; Zsolt 111,10) 8Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. (Péld 6,20;15,5) 9Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra. (Ésa 1,11.15; Ámós 5,21-24) 10Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket. (Péld 23,17) 11Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül; (Mik 7,2.3) 12Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Jób 26,6;Jer 17,9.10) 13Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; 14Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: (Péld,1 15. 17. 22.) 15Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől; (Zsolt 1,1;4,5) 16Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. (Ésa 59,7; Róm 3,15) 17Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt: (Zsolt 37,16) 18Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek; (Péld 17,1) 19Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el. (Zsolt 5,5-7) 20A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát. (Péld 8,1-3) 21Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit. (Péld 10,1.23;Péld 19,26) 22Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?! 23Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek. (Péld 11,14) 24Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette; (Ésa 65,12;66,4) 25És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok: 26Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek. (Péld 2,21.22;14,11) 27Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás. (Péld 10,24) 28Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. (Jób 27,8.9;36,12; Ésa 1,15;59,2) 29Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották. 30Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. (Zsolt 145,18.19) 31Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek. (Péld,1 32. Róm. 2,6-9.) 32Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket. 33A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől. (Ésa 1,19) 2 1Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál, (Jób 28,28;Péld 18,12) 2Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre, (Péld 19,21; Jer 10,23) 3Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, (Péld 21,2) 4Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: (Zsolt 37,5.1Pét;5,7) 5Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz. (Jób 21,30; Róm 2,6-11) 6Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik. (Jób 32,8; Jak 1,5.6) 7Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak, (Zsolt 3,4) 8Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja. 9Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat. (Péld 15,16.1Tim;6,6) 10Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz. (Péld,2 1. Péld 19,21.) 11Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged, (Péld,2 12. Péld 31,9.) 12Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól; (5Móz 25,13) 13A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain. 14A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon. (Péld,2 10.;Zsolt 101,6) 15A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok. 16Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik, (Péld 7,5;Péld 5,3) 17A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik; (Péld 3,13-15; Zsolt 119,72) 18Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz. 19Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait. (1Kor 6,9.10) 20Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed. (Ésa 57,15) 21Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta. (Zsolt 37,22.29) 22A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból. (Jób 18,17-21) 3 1Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd; (Péld 1,8.9) 2Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven. (5Móz 8,1;30,16) 3Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára; (Máté 5,7.44-48;5Móz 6,7.8) 4Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt. (Péld 14,12) 5Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. (Zsolt 125,1) 6Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat. (Péld 12,17; Jak 3,6) 7Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól. (1Kor 4,7;Péld 26,12) 8Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak. (Jób 21,24) 9Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből. (Malak 3,10) 10Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi. (5Móz 28,1.8) 11Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását. (Zsid 12,5-7) 12Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel. 13Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez. (Péld 15,17) 14Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme. (Péld 8,11; Jób 28,15-19) 15Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá. (Jer 17,10) 16Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség. 17Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség. (Péld 14,31;Péld 24,17.18) 18Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok! (Péld,3 16.;Máté 7,21; Jak 1,25) 19Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel. (Zsolt 136,5.6) 20Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot, 21Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást! (Jób 28,28) 22És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak. (Péld,3 16. 17.) 23Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd. (Zsolt 37,23.24) 24Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod. (Jób 11,19) 25Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő; (Zsolt 91,5-9) 26Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól. (Péld 20,3) 27Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése. (Péld 11,17;25,27; Préd 11,2) 28Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér. (Jak 2,15-17) 29Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled. (Zsolt 15,1.3) 30Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged. (Máté 5,38-40) 31Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd. (Zsolt 71,1) 32Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka. (Zsolt 25,14) 33Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja. (5Móz 28,15-68) 34Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet. (Zsolt 18,27) 35A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak. (Zsolt 119,6) 4 1Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására. 2Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok. (Péld,4 21. Péld 10,1. 15,20. 19,13. 26.) 3Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt. 4Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj; (1Krón 28,9) 5Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől. (Jób 18,5) 6Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged. 7A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet. (Péld 9,10) 8Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt. (2Krón 7,17.18) 9Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked. (Péld 1,9) 10Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei. (Péld 3,11.16-18) 11Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin. 12Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg. (Péld 10,14) 13Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed. 14A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén. (Zsolt 1,1-4) 15Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább. (Zsolt 18,3;61,4) 16Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha mást romlásra nem juttatnak. (Péld 10,15) 17Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát iszszák. (Péld 1,11-16.31) 18Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig. (Jób 29,3; Zsolt 37,6) 19Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg. (Ésa 59,10-12) 20Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet. 21Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben. 22Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség. (Péld 3,18; Zsolt 19,8) 23Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet. (Máté 15,19) 24Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól. (Zsolt 34,13-15) 25A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak. (Zsolt 101,6) 26Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek. (Péld 21,23; Jak 3,6-9) 27Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól. (5Móz 5,32) 5 1Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet, 2Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék. (Péld 17,17) 3Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye. (Péld 2,26) 4De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr. 5Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Jak 1,13-15) 6Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné. (Péld 14,20) 7Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől! (5Móz 19,16.19) 8Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához, 9Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek; (Péld 6,32.33) 10Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson. 11Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested, (Péld,5 5.) 12És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém, (Péld 30,21.22) 13És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet! (Péld 17,9) 14Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette! (Péld 20,2;Péld 16,15) 15Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet. (Péld,5 26. Péld 17,25.) 16Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai? (Péld 18,22) 17Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled. (Péld 20,13;Péld 12,23.26) 18Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének. (Péld 3,21.22; Luk 11,28) 19A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen. (Máté 25,40) 20És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek? (Péld 13,24;20,30) 21Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli. (Jób 31,4;34,21.22;Jer 16,18) 22A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg. (Zsolt 7,16.17;34,22) 23Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog. (Péld 21,30; Zsolt 33,10.11) 6 1Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért: (Máté 5,7) 2Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel. (Zsolt 34,10) 3Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat. (Péld 26,15; Préd 4,5) 4Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek, (Péld 21,11) 5Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből. (Péld,6 13. Péld 28,24.) 6Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! 7A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, 8Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét. 9Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból? (Péld 31,4.5) 10Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; (Péld 24,33.34; Préd 4,5.6) 11Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú! (Péld 24,34) 12Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár, 13A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád. (Zsolt 35,19) 14Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít. (Jak 3,2) 15Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása. (Zsolt 142,1.2) 16E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének: (Péld,6 2. 26.) 17A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek, (1Kir 8,46) 18Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, (5Móz 25,13) 19A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között! (Jak 2,18) 20Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd. (Péld 1,8) 21Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba. (Péld 3,3.23.24) 22Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled. 23Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések. (Zsolt 19,9) 24Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől. (Péld 27,13) 25Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel; (Máté 5,28) 26Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász! (Péld 15,22;Péld 24,6) 27Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének? (Péld 11,13) 28Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének? (2Móz 21,17) 29Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt! (Jób 31,11.12) 30Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik; (Máté 5,39; Róm 12,17.19) 31És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja; (2Móz 22,1.4) 32A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt! (2Sám 13,13) 33Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik. (Józs 7,20-25) 34Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján. (Péld,6 8. Zsolt. 101,5. 6. 8.) 35Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki. (Péld 21,2; Zsolt 17,3) 7 1Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál. (Péld 29,14) 2Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét. (Péld 4,4.3Móz;18,5) 3Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára. (Péld 13,24;Zsolt 119,71) 4Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd, 5Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől. (Péld 5,3.4) 6Mert házam ablakán, a rács mögül néztem, (Ésa 1,11-16; Hós 6,6) 7És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat, (Péld 6,32) 8A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget, (Jób 31,9) 9Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben. (Péld 10,2) 10És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében. (Péld 5,22; Jak 5,1-5) 11Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai. (Péld 5,3) 12Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik. (Péld 25,24) 13És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki: 14Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat. (Péld 19,25) 15Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam! 16Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel. (Péld 21,22) 17Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal. 18No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel. (Péld 10,23) 19Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra. 20Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza. 21És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt. (Péld 5,3) 22Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba; (Péld,7 9.) 23Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van. 24Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire. (Péld 22,9) 25Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin. (Préd 9,15-17) 26Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek. (Péld 18,21) 27Sírba vívő út az ő háza, a mely levisz a halálnak hajlékába. 8 1Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát? (Péld 1,20.21) 2A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg. (Zsolt 37,26) 3A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng. (Péld 15,8) 4Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van! (Péld 19,5.9) 5Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet. 6Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság. (Péld 19,21) 7Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság. (Zsolt 33,17) 8Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog. (Préd 7,1) 9Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt. (Péld 29,13) 10Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat. (Péld 27,12) 11Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek. (Péld 3,14-16; Jób 28,15-19) 12Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem. 13Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm. (Jób 28,28) 14Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő. 15Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot. (Jób 4,8) 16Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái. (Péld 21,20.2Kor;9,6-9) 17Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak. (Péld,8 12.) 18Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság. (Péld 3,16) 19Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél. 20Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén. (Péld 21,25;26,13) 21Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem. (Péld,8 18.) 22Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen. (1Móz 1,1) 23Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva. (Péld,8 22. 23.) 24Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak. (Péld,8 22. 23.) 25Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem. 26Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét. (Jób 28,20-27) 27Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget; 28Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai; 29Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait: (Zsolt 104,9) 30Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben. (Péld,8 22.) 31Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban. 32És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják. (Zsolt 119,1.2) 33Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok! (Péld 6,1-3;11,15) 34Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. (Péld,8 11-18.;Zsolt 84,11) 35Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot. (Péld 3,16-18) 36De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált! (Péld 3,35) 9 1Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván. 2Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette. 3Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein. (Péld 8,1.2) 4Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja: (1Tim 6,9) 5Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem. 6Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán. 7A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz. (Péld 14,7; Máté 7,6) 8Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged. (Zsolt 141,5) 9Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot. (Péld 14,7; Máté 7,6) 10A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség. (Jób 28,28) 11Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit. (Péld 3,18;10,27) 12Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát. 13Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud. (Péld 7,11-18) 14És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein, (Péld 7,12) 15Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon. (Péld,9 25. Péld 27,11.) 16Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja: 17A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges! (Péld 1,10) 18És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai! (1Tim 4,8)