22 ¹És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván: ^{(Márk 15,6-15; Luk 23,13-25; Ján 18,39;19,1) 2}Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze. ^{(Luk 14,16-24) 3}És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni. ^{(Mát,22 23. Mát 24,45-47. Luk. 16,10.) 4}Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre. ^{(Ján 11,47.48) 5}De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe; ^{(Mát,22 21.) 6}A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket. ⁷Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté. ^{(1Móz 1,27) 8}Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók. ^{(1Móz 2,24) 9}Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe. ^{(Mát 13,47.21.43) 10}És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel. ^{(5Móz 21,6) 11}Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája. ^{(Mát 13,12; Márk 4,25; Luk 8,18;19,26) 12}És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata. ^{(Mát 8,12) 13}Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás. ^{(Mát 8,12) 14}Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak. ^{(Róm 14,10) 15}Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe. ^{(Márk 12,13-17; Luk 20,20-26) 16}És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel. ^{(Márk 3,6) 17}Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem? ^{(Ésa 58,7) 18}Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók? ^{(Márk 15,21; Luk 23,26) 19}Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt. ^{(Márk 15,22-32; Luk 23,32-43; Ján 19,17-27) 20}És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás? ^{(Zsolt 69,22) 21}Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek. ^{(Róm 13,7) 22}És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének. ^{(Péld 19,17; Zsid 2,11) 23}Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt, ^{(Márk 12,18-27; Luk 20,27-40;Csel 23,6.8) 24}Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének. ^{(5Móz 25,5.6) 25}Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá; ^{(Zsolt 22,8) 26}Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen. ^{(Mát 26,61; Ján 2,19) 27}Legutoljára pedig az asszony is meghala. ²⁸A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala. ^{(Ján 5,29) 29}Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát. ^{(Zsolt 22,9) 30}Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben. ^{(Márk 14,1.2; Luk 22,1-2; Ján 11,55-57;Mát 20,18) 31}A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván: ^{(Márk 15,33-39; Luk 23,44-48; Ján 19,28-30) 32}Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. ^{(2Móz 3,6) 33}És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán. ^{(Mát 9,31; Mát 20,17-19; Luk 18,31-34) 34}A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének; ^{(Zsolt 69,22) 35}És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván: ^{(Márk 12,28-31) 36}Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? ^{(Márk 15,37; Luk 23,46; Ján 19,30) 37}Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. ^{(5Móz 6,5) 38}Ez az első és nagy parancsolat. ³⁹A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. ^{(3Móz 19,18) 40}E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. ^{(Mát 7,12; Róm 13,10; Gal 5,14) 41}Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus, ^{(Márk 15,40.41; Luk 23,49; Ján 19,25) 42}Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé. ^{(Márk 12,35-37; Luk 20,41-44) 43}Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván: ^{(Ján 11,57;Zak 11,12) 44}Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul. ^{(Zsolt 110,1; Mát 26,64) 45}Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia? ^{(Márk 14,12-16; Luk 22,7-13;2Móz 12,18-20) 46}És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni. ^{(Ésa 53,9)}

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet