17 ¹És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas hegyre. ^{(Márk 9,2-13; Luk 9,28-36) 2}És elváltozék előttök, és az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség. ^{(2Pét 1,16-18) 3}És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele. ^{(Luk 18,14) 4}Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet. ^{(Luk 7,29) 5}Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok. ^{(Mát 3,17) 6}És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének. ^{(Csel 1,12) 7}Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek! ^{(Dán 12,1) 8}Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül. ⁹És mikor a hegyről alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból. ^{(Mát 16,20)}

KNB SZIT STL BD RUF KG