11 1És fölemelt engem a lélek, és bevive az Úr házának keleti kapujához, a mely néz keletnek, és ímé, a kapu bejáratánál huszonöt férfi vala, kik között látám Jaazanját, Azzur fiát, és Pelatjáhut, Benájáhu fiát, a nép fejedelmeit. (Siral 4,6) 2És mondá nékem: Embernek fia! ezek a férfiak, a kik gonoszt eszelnek ki és rossz tanácsot adnak ebben a városban, (1Móz 13,10) 3Mondván: Nem egyhamar fogunk házakat építeni; ez a város a fazék, mi pedig a hús. (Ezék,11 7. 11.) 4Azért prófétálj ellenök; prófétálj, embernek fia! (Ezék,11 46.) 5És esék reám az Úr lelke, és mondá nékem: Mondjad, így szól az Úr: Így szólottatok, Izráel háza! és a mi lelketekben készül, én tudom. (4Móz 14,22.29;27,64.65) 6Sokakat öltetek meg ebben a városban, és utczáit megtöltöttétek megölettekkel. (2Kir 21,16) 7Ezért, így szól az Úr Isten: Megöletteitek, kiket a város közepére vetettetek, ezek a hús, a város pedig a fazék, és titeket kivisznek belőle. (Ezék,11 3.) 8Fegyvertől féltetek, fegyvert hozok reátok, azt mondja az Úr Isten. (2Kir 25,1-11; Jer 42,16) 9És kiviszlek titeket belőle, és adlak titeket idegenek kezébe, és tartok ítéletet fölöttetek. (Ezék 36,14) 10Fegyver miatt hulljatok el, Izráel határán ítéllek meg titeket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. (2Kir 25,5-7) 11E város ne legyen fazekatok, hogy ti benne hús legyetek, Izráel határán ítéllek el titeket. (Ezék,11 3.) 12És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert az én végzéseimben nem jártatok, és rendeléseimet nem cselekedtétek, hanem a pogányok módja szerint cselekedtetek, a kik körültetek vannak. (2Móz 19,5-8; Jer 44,16-19) 13És lőn, mikor prófétáltam, Pelatjáhu, Benájáhu fia meghala, én pedig orczámra esém és kiálték nagy felszóval, és mondék: Ah, ah, Uram Isten, te véget vetsz Izráel maradékának! 14És lőn az Úrnak szava én hozzám, mondván: (Jer 31,32.33) 15Embernek fia! a te atyádfiai, atyádfiai, a te rokonaid és Izráel egész háza együtt azok, a kikről Jeruzsálem lakói ezt mondják: távozzatok el az Úrtól, nékünk adatott ez a föld örökségül. (Ésa 4,3.4) 16Ezokáért mondjad: így szól az Úr Isten: Mivelhogy távol vetettem őket a pogányok közé, és szétszórtam őket a tartományokba, tehát én leszek nékik templomul rövid időre a tartományokban, a melyekbe mentek. 17Ennekokáért mondjad: Így szól az Úr Isten: Egybegyűjtelek titeket a népek közül és együvé hozlak titeket a tartományokból, a melyekben szétszórattatok, és adom néktek Izráel földjét. (Jer 29,10) 18És bemennek oda és eltávolítják minden ő fertelmességeit és minden útálatosságait ő belőle. (Ésa 4,2.3) 19És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testökből, és adok nékik hússzívet; (Jer 2,32.39;38,8.9;Ezék 18,31) 20Hogy az én végzéseimben járjanak és rendeléseimet megőrizzék és cselekedjék azokat, és legyenek nékem népem és én leszek nékik Istenök. 21De a kiknek szívök az ő fertelmességeik és útálatosságaik szíve szerint jár, azoknak útját fejökhöz verem, mondja az Úr Isten. (Ezék,11 6. 9. Ezék 9,5-8.) 22És fölemelék a Kérubok szárnyaikat s a kerekek mellettök, és Izráel Istenének dicsősége rajtok felül vala. (Ezék 10,19) 23És felszálla az Úrnak dicsősége a város közepéből, és álla a hegyre, mely a várostól keletre van. (Ezék,11 9. Zsolt. 83,13.) 24A lélek pedig felvőn engem, és vive Káldeába a foglyokhoz látásban az Isten lelke által, és felszálla előlem a látás, a melyet láttam. (Ezék 1,1.2) 25És elbeszélém a foglyoknak az Úrnak minden beszédét, a melyet nékem megjelentetett. (Ezék,11 5.)