Keresés a Bibliában

Jeruzsálem bűnei.

11 1A lélek fölemelt, és elvitt az Úr templomának keleti kapujához, amely kelet felé néz. S lám, a kapu bejáratánál huszonöt férfi volt, és ezek között láttam Azur fiát, Jaazanját és Benajahu fiát, Pelatjahut, a nép vezetőit. 2Az Úr így szólt hozzám: „Emberfia, ezek a férfiak gonoszságot forralnak, és rossz tanácsot adnak ebben a városban. 3Azt mondják: Ugye nemsokára fölépülnek a házak? Ezek az üst, s mi vagyunk a hús. 4Jövendölj hát ellenük, jövendölj emberfia!” 5Leszállt rám az Úr lelke, és így szólt hozzám: „Beszélj! Ezt mondja az Úr: Így beszéltek Izrael háza, s jól tudom, mi van a szívetekben. 6Megsokszoroztátok a vérontást ebben a városban, és áldozataitokkal vannak tele az utcák. 7Ezért ezt mondja az Úr, az Isten: A megöltek, akikkel tele van a város, ők a hús, (a város) meg az üst, benneteket azonban eltávolítalak onnét. 8Féltek a kardtól, azért kardot hozok rátok – mondja az Úr, az Isten. 9Kivetlek a városból, az ellenség kezére adlak benneteket, és ítéletet tartok fölöttetek. 10Kard élén hulltok el Izrael határain belül, végrehajtom rajtatok az ítéletet, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 11Ez a város nem lesz számotokra üst, és ti nem lesztek benne a hús: Izrael földjén tartok ítéletet fölöttetek, 12s megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, akinek nem tartottátok meg a törvényeit és nem követtétek a parancsait, hanem a körülöttetek lévő népek szokásai szerint éltetek.” 13Míg jövendöltem, az történt, hogy meghalt Benaja fia, Pelatjahu. Arcra borultam és hangosan felkiáltottam: „Jaj, Uram, Isten, elpusztítod Izrael maradékát?”

Isten új szövetséget ígér a száműzötteknek.

14Az Úr szózatot intézett hozzám: 15„Emberfia, Jeruzsálem lakói így szóltak testvéreidhez, fogolytársaidhoz és Izrael egész házához: Távol vagytok az Úrtól, azért a miénk lett az ország. 16Ezért mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten: Igen, elküldtem őket messzire, a népek közé, szétszórtam őket idegen országokba, s rövid időre én lettem számukra a szentély azon a földön, ahová mentek. 17Ezért mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten: „Összegyűjtelek benneteket a népek közül, egybegyűjtelek minden országból, ahová szétszóródtatok, és nektek adom Izrael földjét. 18Megérkeznek, s kiirtanak benne mindent, ami gyalázatos és utálatra méltó. 19Akkor egyetlen szívet adok nekik és új lelket: kitépem testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik, 20hogy törvényeim szerint éljenek, tartsák szem előtt parancsaimat, és teljesítsék őket. Akkor a népem lesznek, én meg az Istenük leszek. 21De akiknek a szívük bálványaikhoz és szégyenletes tetteikhez tapad, azoktól számon kérem útjaikat – mondja az Úr, az Isten.”

Az Úr dicsősége elhagyja Jeruzsálemet.

22Akkor a kerubok fölemelték szárnyukat, s a kerekek is követték őket. Fölöttük ott volt Izrael Istenének dicsősége. 23Az Úr dicsősége fölemelkedett, elhagyta a várost, és azon a hegyen állt meg, amely a várostól keletre van. 24A lélek fölemelt és látomásban elvitt a káldeusokhoz, a száműzöttek közé, az Isten lelke, azután eltűnt a látomás, amit láttam, 25s én mindent elmondtam a száműzötteknek, amit az Úr látnom engedett.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF