25És lőn, hogy a mint Péter beméne, Kornélius elébe menvén, lábaihoz borulva imádá őt. (Csel 14,11-15; Jel 22,8.9) 26Péter azonban felemelé őt, mondván: Kelj fel; én magam is ember vagyok. (Zsolt 14,3;53,2.4) 34Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonynyal látom, hogy nem személyválogató az Isten; (5Móz 10,17; Róm 2,11) 35Hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik. (Csel 15,14) 44Mikor még szólá Péter ez ígéket, leszálla a Szent Lélek mindazokra, a kik hallgatják vala e beszédet. (Ámós 9,11.12) 45És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, a kik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Lélek ajándéka. (Eféz 3,6) 46Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter: (Csel 2,1-4;19,6) 47Vajjon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szent Lelket miképen mi is? (Csel 8,36;Csel 15,8) 48És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig. (Csel 2,38)