Keresés a Bibliában

27 1Midőn pedig elvégeztetett, hogy mi Itáliába hajózzunk, átadák mind Pált, mind némely egyéb foglyokat egy Július nevű századosnak a császári seregből. (Gal 3,10.22) 2Beülvén azért egy Adramittiumból való hajóba, az Ázsia mentében fekvő helyeket akarván behajózni, elindulánk, velünk lévén a maczedóniai Aristárkhus, ki Thessalonikából való. (Csel 19,29;20,4) 3És másnap megérkezénk Sidonba. És Július emberséggel bánván Pállal, megengedé, hogy barátaihoz elmenve gondoskodásukban részesüljön. (Csel 1,17;Csel 10,43) 4És onnan elindulván, Ciprus alatt evezénk el, mivelhogy a szelek ellenkezők valának. (Gal 3,28) 5És a Cziliczia és Pámfilia mellett levő tengeren átevezvén, eljutánk a licziai Mirába. (2Tim 1,7;Gal 4,5.6) 6És mivel ott a százados egy Itáliába menő alexandriai hajót talált, abba szállított be minket. (Csel 5,1; Eféz 2,8) 7Több napon át azonban lassan hajózván és nehezen érkezvén Knidushoz, mivel nem enged vala bennünket odajutni a szél, elhajózánk Kréta alatt, Salmóné mellett, (1Ján 2,2) 8És nagy ügygyel-bajjal elhajózván mellette, jutánk egy helyre, melyet Szépkikötőknek neveznek, melyhez közel vala Lásea városa. (2Kor 4,17) 9Mivel pedig sok idő mult el, és a hajózás más veszedelmes vala, mivelhogy a bőjt is elmult immár, inti vala Pál őket, (3Móz 16,29-31;23,26-32) 10Ezt mondván nékik: Férfiak, látom, hogy nemcsak a teréhnek és a hajónak, hanem a mi életünknek is bántódásával és nagy kárával fog történni e hajózás. (Gal 2,16) 11De a százados inkább hisz vala a kormányosmesternek és a hajótulajdonosnak, hogynem annak, a mit Pál mond vala. (Ésa 49,6; Eféz 4,5) 12Mivel pedig az a kikötő telelésre nem volt alkalmas, a többség azt határozá, hogy hajózzanak el onnan is, ha valami módon eljutva Fénixbe, Kréta kikötőjébe, mely délnyugot és északnyugot felé néz, kitelelhetnének. (Csel 4,11.12; Gal 3,8) 13Mivel pedig déli szél kezdett lassan fúni, azt gondolván, hogy feltett szándékuknak uraivá lettek, elindulván, közelebb hajóztak el Kréta mellett. (Gal 3,24) 14Nemsokára azonban viharos szélvész csapott le oda, mely Észak-keleti szélnek neveztetik. (Csel 12,27; Róm 12,4.5) 15Mikor pedig a hajó elragadtatott, és nem bírt a széllel szembe menni, nekieresztvén azt, vitetünk vala tova. (3Móz 7,6.14.15) 16Mikor pedig egy kis sziget alá futottunk, mely Klaudának hívattatik, csak alig bírtuk hatalmunkba keríteni a csolnakot. (1Móz 15,6; Gal 3,6) 17Melyet miután felvontak, védőeszközöket alkalmaznak vala, alól megövedzvén a hajót; és mivel félnek vala, hogy zátonyra bukkannak, lebocsátván a vitorlát, úgy vitetnek vala. (Mát 20,7.14) 18Mikor pedig a szélvésztől nagyon hányattatánk, másnap a hajóterhet kihányák; (Csel 3,28) 19És harmadnap tulajdon kezeinkkel hányók ki a hajó felszerelését. (Csel,27 38. Jón. 1,5.) 20Mikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, továbbra minden reménységünk elvétetett életben maradásunk felől. (Zsolt 32,1.2) 21Mikor pedig hosszas volt már az étlenség, akkor Pál felállván ő közöttük, monda: Jóllehet szükséges lett volna, óh férfiak, hogy engedelmeskedve nékem, ne indultunk volna el Krétából, és elkerültük volna ezt a bajt és kárt: (Csel 10,33; Róm 15,2; Fil 2,4.5) 22Mindazáltal mostanra nézve is intelek benneteket, hogy jó reménységben legyetek; mert egy lélek sem vész el közületek, hanem csak a hajó. (Ján 3,16) 23Mert ez éjjel mellém álla egy angyala az Istennek, a kié vagyok, a kinek szolgálok is, (Csel 10,3;18,9;23,11) 24Ezt mondván: Ne félj Pál! A császár elé kell néked állanod. És ímé az Isten ajándékba adta néked mindazokat, kik te veled hajóznak. (1Móz 17,10.11;Gal 3,7) 25Annakokáért jó reménységben legyetek, férfiak! Mert hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, a mint nékem megmondatott. (Csel 20,24) 26Egy szigetre kell pedig nékünk kivetődnünk. (1Móz 22,17.18) 27Mikor pedig a tizennegyedik éjszaka eljött, a mint ide s tova hányatánk az Ádrián, éjféltájban észrevevék a hajósok hogy valami szárazföld közelget hozzájok. (Gal 3,18) 28És lebocsátván a vízmérő ónt, húsz ölnyinek találák, majd egy kevéssé tovább menvén és ismét lebocsátván a vízmérő ónt, találák tizenöt ölnyinek. (Kol 3,17) 29És mivel féltek, hogy szirtes helyekre vetődhetnek, a hajónak hátulsó részéből négy vasmacskát vetvén ki, kívánják vala, hogy nappal legyen. (Róm 14,13.2Kor;6,3) 30A hajósok pedig mikor el akarának menekülni a hajóból, és a csolnakot lebocsáták a tengerre, annak színe alatt, mintha a hajó orrából vasmacskákat akarnának vetni, (1Móz 17,4.5) 31Monda Pál a századosnak és a vitézeknek: Ha ezek a hajóban nem maradnak, ti meg nem szabadulhattok. (1Móz 15,5) 32Akkor a vitézek elvágák a csolnak köteleit, és ki hagyák esni azt. (1Móz 17,17) 33Addig pedig, míg nappal lenne, inti vala Pál mindnyájokat, hogy egyenek, mondván: Ma tizennegyedik napja, mióta folyton étlen várakoztok, semmit sem véve magatokhoz. (2Móz 4,22.5Móz;7,6;Zsolt 147,19) 34Azért intelek benneteket, hogy egyetek, mert ez a ti javatokra szolgál. Mert közületek senkinek sem esik le egy hajszál a fejéről. (Csel,27 22. Mát. 10,30. Luk. 21,18.) 35Mikor pedig ezeket mondá, és kenyeret vőn kezébe, hálákat ada Istennek mindnyájok előtt, és megtörvén, kezde enni. (Márk 6,41; Luk 22,19;24,30; Ján 6,11; Róm 14,6.1Kor;11,24.1Tim;4,4.5; Csel 2,42.46;20,7.11) 36Felbátorodván pedig mindnyájan, szintén vevének magukhoz táplálékot. (1Móz 21,12) 37Valánk pedig a hajóban lélekszám szerint összesen kétszázhetvenhatan. (Csel 2,24) 38Miután pedig megelégedtek eledellel, a hajót könnyebbítik vala, a gabonát kihányván a tengerbe. (Ésa 53,5;1Kor 15,17) 39Mikor pedig megvirradt, a szárazföldet nem ismerik vala fel; hanem egy tengeröblöt sajdítanak vala, melynek síma partja van, melyre végezék, hogy kihajtják a hajót, ha bírják. (1Móz 25,21.22) 40A vasmacskákat azért körös-körül elvagdalván, a tengerben hagyák, egyszersmind eloldván a kormányrudak köteleit és felvonván a nagy vitorlát a szélfúvásnak, igyekeznek vala a part felé haladni. (Ján 14,6; Eféz 2,18) 41De mikor egy zátonyos helyre találtak, ráhajtották a hajót. És az első része ugyan megakadván, mozdíthatatlanul marad vala, a hátulsó része azonban szakadoz vala a haboknak ereje miatt. (Jak 1,2-4) 42A vitézeknek pedig az lőn tanácsa, hogy a foglyokat vágják le, hogy senki el ne szaladhasson, minekutána kiúszott. (Malak 1,2) 43De a százados meg akarván tartani Pált, eltiltá őket e szándéktól, és megparancsolá, hogy a kik úszni tudnak, először azok szökdössenek a tengerbe és meneküljenek ki a szárazföldre. (1Ján 4,16) 44A többiek pedig ki deszkákon, ki a hajó egyéb darabjain. És így lőn, hogy mindnyájan szerencsésen kimenekültek a szárazföldre. (Gal 4,4.5; Eféz 2,1.5)

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet