26 ¹Agrippa pedig monda Pálnak: Megengedtetik néked, hogy szólj a magad mentségére. Akkor Pál kinyújtván kezét, védőbeszédet tartott: ^{(Mát 25,31-46) 2}Agrippa király! Boldognak tartom magamat, hogy mindazok felől, a mikkel a zsidóktól vádoltatom, te előtted fogok védekezni e mai napon; ^{(Csel 6,21) 3}Mivel te nagyon jól ismered a zsidók minden szokását és vitás kérdését. Azért kérlek, hallgass meg engem türelmesen! ^{(Mik 6,8;Fil 1,10) 4}Az én ifjúságomtól fogva való életemet tehát, mely kezdetétől az én népem közt Jeruzsálemben folyt le, tudják a zsidók mindnyájan. ^{(Csel 22,3) 5}Kik tudják rólam eleitől fogva (ha bizonyságot akarnak tenni), hogy én a mi vallásunknak legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus. ⁶Most is az Istentől a mi atyáinknak tett ígéret reménységéért állok itt ítélet alatt: ^{(Csel 24,14;28,20) 7}Melyre a mi tizenkét nemzetségünk, éjjel és nappal buzgón szolgálva reményli, hogy eljut; mely reménységért vádoltatom, Agrippa király, a zsidóktól. ^{(3Móz 18,5; Ezék 20,11.13) 8}Micsoda? Hihetetlen dolognak tetszik néktek, hogy Isten halottakat támaszt fel? ^{(Csel 13,2) 9}Én bizonyára elvégeztem vala magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem. ^{(Ésa 52,5) 10}Mit meg is cselekedtem Jeruzsálemben: és a szentek közül én sokat börtönbe vettettem, a főpapoktól való felhatalmazást megnyervén. Sőt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam. ^{(Csel 8,3;9,1.2;22,4.5.19; Gal 1,13;Csel 8,1;22,20) 11}És minden zsinagógában gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem; és felettébb dühösködvén ellenök, kergettem mind az idegen városokig is. ^{(Csel 8,3) 12}E dologban épen útban lévén Damaskus felé a főpapoktól vett felhatalmazással és engedelemmel, ^{(Csel 9,1; Csel 22,1) 13}Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala. ^{(Eféz 2,11) 14}Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod. ^{(5Móz 10,16;30,6; Kol 2,11) 15}Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz. ^{(1Móz 6,5;8,21; Zsolt 51,7) 16}De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, a miket láttál, mint azokban, a mikre nézve meg fogok néked jelenni ; ^{(Csel 22,15.17.18.2Kor;12,2-4) 17}Megszabadítván téged e néptől és a pogányoktól, kik közé most küldelek, ^{(Csel 22,21) 18}Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által. ^{(2Kor 4,6; Eféz 5,8; Kol 1,12.13;Csel 20,32; Eféz 1,18) 19}Azért, Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt; ^{(Jób 4,17.18) 20}Hanem először a Damaskusbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bűneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén. ^{(Mát 3,8; Luk 3,8;Csel 20,21) 21}Ezekért akartak engem megölni a zsidók, megfogván a templomban. ^{(Csel 21,30.31) 22}De Istentől segítséget vévén, mind e mai napig állok, bizonyságot tévén mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondván azokon kívül, a mikről mind a próféták megmondották, mind Mózes, hogy be fognak teljesedni: ^{(Csel 16,8;21,26) 23}Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak. ^{(Ésa 42,6;49,6; Csel 13,47;1Kor 15,20.23; Kol 1,18) 24}Mikor pedig ő ezeket mondá a maga mentségére, Festus nagy fenszóval monda: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány téged őrültségbe visz. ^{(1Kor 1,18.23) 25}Ő pedig monda: Nem vagyok bolond, nemes Festus, hanem igaz és józan beszédeket szólok. ^{(2Kor 5,21) 26}Mert tud ezekről a király, kihez bátorságosan is szólok: mert épen nem gondolom, hogy ezek közül ő előtte bármi is ismeretlen volna; mert nem valami zugolyában lett dolog ez. ^{(5Móz 27,26) 27}Hiszel-e, Agrippa király, a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel. ^{(Zsolt 5,10;140,4) 28}Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek. ^{(Zsolt 10,7) 29}Pál pedig monda: Kívánnám Istentől, hogy necsak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, a minő én is vagyok, e bilincsektől megválva. ^{(Ésa 59,7.8) 30}És mikor ő ezeket mondá, felkele a király és a tiszttartó és Bernicé és a kik velük együtt ültek; ^{(2Móz 13,21;2Móz 14,22) 31}És visszavonultokban beszélgetnek vala egymással, mondván: Semmi halálra, vagy fogságra méltó dolgot nem cselekszik ez az ember. ^{(1Kor 3,16) 32}Agrippa pedig monda Festusnak: Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha a császárra nem appellált volna. ^{(Zsolt 36,2)}

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet