2 ¹És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege. ^{(Ésa 40,26) 2}Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala. ^{(2Móz 20,11) 3}És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten. ⁴Ez az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté, ⁵Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esőt a földre; és ember sem vala, ki a földet mívelje; ⁶Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét. ⁷És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké. ^{(1Kor 15,45.47) 8}És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala. ⁹És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját. ^{(Jel 2,7) 10}Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. ¹¹Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem. ¹²És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő. ¹³A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét. ¹⁴És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes. ^{(Dán 10,4) 15}És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt. ¹⁶És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél. ¹⁷De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz. ^{(Róm 5,12) 18}És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt. ^{(Préd 4,9) 19}És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve. ²⁰És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala. ²¹Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közűl, és hússal tölté be annak helyét. ²²És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez. ^{(1Kor 11,8) 23}És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett. ²⁴Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté. ^{(Máté 19,5; Márk 10,7.1Kor;6,16; Eféz 5,31) 25}Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala. ^{(1Móz 3,7)}

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet