16 ¹Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt. ^{(2Sám 6,17) 2}És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet. ^{(1Kir 8,55-61) 3}És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot. ^{(2Sám 6,19) 4}És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét. ⁵Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala; ^{(1Krón 15,19) 6}Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt. ^{(4Móz 10,8) 7}Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe. ^{(1Krón,16 8-36. Zsolt. 105,1.) 8}Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait. ^{(Ésa 12,4.5) 9}Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól. ¹⁰Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik. ¹¹Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen. ¹²Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről. ^{(Zsolt 78,12-27) 13}Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai! ^{(1Móz 25,23-26) 14}Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei! ¹⁵Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig; ^{(1Móz 15,1-21;17,9-14) 16}A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről. ^{(1Móz 17,9-24.1Móz;13,14-17;1Móz 26,2.3) 17}Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül, ^{(1Móz 28,13) 18}Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek. ¹⁹Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön; ^{(1Móz 34,30) 20}Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba: ^{(1Móz 20,1;26,1;35,1) 21}Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök. ^{(1Móz 35,5;1Móz 20,3.18) 22}Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok. ^{(1Móz 20,7) 23}Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását. ^{(Zsolt 96,1) 24}Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait; ²⁵Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett; ²⁶Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket. ^{(Ésa 42,5) 27}Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén. ²⁸Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget! ^{(Zsolt 29,1) 29}Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében. ³⁰Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék. ³¹Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik! ³²Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van. ³³Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet. ³⁴Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága. ^{(Zsolt 107,1;118,1) 35}És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben! ^{(1Krón 15,13) 36}Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat. ³⁷Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak, ^{(1Krón 16,5) 38}Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak. ^{(1Krón 13,13.14) 39}Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala; ^{(1Krón 29,22.2Sám;8,17;1Kir 3,4) 40}Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek, ^{(2Móz 29,38-43) 41}Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló. ^{(1Krón 15,19) 42}És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé. ⁴³Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja. ^{(2Sám 6,20-23)}

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet