A főparancs.
34Mikor a farizeusok értesültek arról, hogy a szadduceusokat is elhallgattatta, ismét köréje gyűltek. 35Közülük egy törvénytudó, hogy próbára tegye, a következő kérdéssel fordult hozzá: 36„Mester, melyik a legfőbb parancs a Törvényben?” 37Jézus így felelt: „Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. 38Ez a legfőbb: az első parancs. 39A második hasonló ehhez: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. 40E két parancson függ az egész törvény és a próféták.”Dávid fia.
41Mivel a farizeusok együtt voltak, 42Jézus ezt a kérdést vetette föl nekik: „Mit tartotok ti a Messiásról? Kinek a fia?” „Dávidé” – felelték. 43Ő tovább kérdezte:„Hogyan hívhatja akkor Dávid a Lélek sugallatára urának őt, hiszen azt mondja: 44Így szól az Úr az én Uramhoz:
jobbom felől foglalj helyet
míg lábod alá zsámolyul alázom
valamennyi ellenségedet. 45Ha tehát Dávid maga hívja őt urának, hogyan lehet az ő fia?” 46Senki sem akadt, aki egy szót is tudott volna erre felelni, s attól a naptól fogva senki sem merte többé kérdéseivel zaklatni őt.
3Félreismerik ugyanis az Istentől eredő megigazulást, és a magukéval próbálják helyettesíteni. Nem vetik alá magukat az Istentől eredő megigazulásnak. 4Márpedig a törvény végső célja Krisztus, aki által minden hívő megigazul.
Hit nélkül nincs megigazulás.
5Mózes azt írja a törvényből eredő megigazulásról: „Csak az az ember fog élni általa, aki teljesíti.” 6A hitből eredő megigazulásról viszont így szól: „Ne kérdezd magadban: ki megy föl a mennybe?” – tudniillik, hogy Krisztust lehozza. 7Vagy: „ki száll le az alvilágba?” – tudniillik, hogy Krisztust fölhozza a holtak országából. 8Mit mond is hát? „Közel van hozzád az ige, ajkadon és szívedben van” – tudniillik a hit igéje, melyet hirdetünk. 9Ha ajkaddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten föltámasztotta őt halottaiból, üdvözülsz. 10A szívbéli hit ugyanis megigazulásra, a szóbeli megvallás az üdvösségre szolgál. 11Az Írás is azt mondja: „Senki szégyent nem vall, aki hisz benne.”