Példabeszéd a gonosz szőlőmunkásokról.
33Halljatok egy másik példabeszédet. Volt egy gazdaember, aki szőlőt ültetett. Bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt ásott és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta szőlőmunkásoknak és elutazott (messzire). 34Amikor eljött a szüret, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy beszedjék a termést. 35Ám a szőlőmunkások nekiestek a szolgáknak; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. 36Erre más szolgákat küldött, többet, mint előbb. Azokkal ugyanúgy bántak. 37Végre fiát küldte hozzájuk, mert azt gondolta: a fiamat csak becsülni fogják. 38A szőlőmunkások azonban a fiú láttára így biztatták egymást: itt az örökös! Rajta, öljük meg és mienk lesz az öröksége. 39Nekiestek tehát, kidobták a szőlőből és megölték. 40Amikor eljön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőmunkásokkal?” 41„A gonoszokkal el fog bánni, felelték, és szőlejét más szőlőmunkásoknak adja bérbe, akik idejében beszolgáltatják a termést.” 42Jézus így szólt hozzájuk:„Sohasem olvastátok az Írásban:
A kő, mit az építők megvetettek,
szegletkővé lett.
Az Úr művelte ezeket,
csodálatos szemünk előtt, amit cselekedett. 43Ezért mondom nektek: elveszítitek Isten országát és olyan nép kapja, mely megtermi gyümölcsét. 44Mindaz, aki e kőre esik, összezúzza magát, akire viszont rázuhan, azt szétmorzsolja.” 45E példabeszédek hallatára a főpapok és farizeusok megértették, hogy róluk volt szó. 46Az volt a szándékuk, hogy elfogják őt, de féltek a néptől, mert prófétának tartották.