Urunk színeváltozása.

17 ¹Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét Jánost, és egyedül őket vitte föl egy magas hegyre. ²Ott színében elváltozott előttük. Arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig tündökölt, mint a fény. ³Egyszerre csak megjelent nekik Mózes és Illés, amint beszélgettek vele. ⁴Péter erre így szólt Jézushoz: „Uram, jó, nekünk itt! Ha akarod, csinálok itt három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.” ⁵Szavai közben fényes felhő takarta el őket és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” ⁶Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak és igen megijedtek. ⁷De Jézus hozzájuk lépett és megérintette őket: „Keljetek föl, ne féljetek!” ⁸Föltekintve senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.

Illés eljövetele.

⁹A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek el ne mondjátok a látomást, amíg az Emberfia halottaiból föl nem támad.” ¹⁰A tanítványok megkérdezték: „Miért mondják az írástudók, hogy Illésnek kell előbb eljönnie?” ¹¹Ő így felelt: „Illés ugyan eljön és helyreállít mindent. ¹²Én azonban azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték föl s kényük-kedvük szerint bántak vele. Így szenved majd az Emberfia is tőlük.” ¹³Akkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt.

KNB SZIT STL BD RUF KG