Szabad-e adót fizetni a császárnak?
13Később néhány farizeust és Heródes-pártit küldtek hozzá, hogy szaván fogják. 14Azok odamentek hozzá és így szóltak: „Mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy és nem másokhoz igazodol, mert nem vezet emberi tekintet, hanem Isten útját az igazsághoz híven tanítod. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne fizessünk?” 15Átlátva kétszínűségükön, így szólt: „Mit kísértetek engem? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam.” 16Amikor hoztak neki egyet, megkérdezte: „Kinek a képe és fölirata ez?” „A császáré” – felelték. 17Jézus erre kijelentette: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” Azok igen elcsodálkoztak rajta.
Szabad-e adót fizetni a császárnak?
20Szemmel tartották ezért és cselvetőket küldtek hozzá. Ezek jó szándékúaknak tettették magukat, hogy szaván foghassák és aztán kiszolgáltassák a helytartónak. 21„Mester, mondták neki, tudjuk, igazmondó vagy és helyesen tanítasz. Az emberek személyére sem vagy tekintettel, hanem Isten útját az igazság szellemében tanítod. 22Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” 23Ő átlátva cselvetésükön így szólt: „(Mit kísértetek engem?) Mutassatok egy dénárt. 24Kié ez a kép és a fölírás?” „A császáré”, felelték. 25Erre kijelentette: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” 26Így egyetlen szavába sem tudtak belekötni, amit a nép előtt mondott, és feleletén meglepődve elhallgattak.