Példabeszéd a magvetőről.

⁴Amikor egyszer a városokból kivonult nagy tömeg köréje gyűlt, ezt a példabeszédet mondta nekik: ⁵„Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett, eltaposták és az égi madarak fölcsipegették. ⁶Némely meg köves helyre esett. Alighogy kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége. ⁷Némely pedig tövisek közé hullott. A tövisek a magokkal együtt felnőttek és elnyomták azokat. ⁸A többi jó földbe hullott, kikelt és százszoros termést hozott.” E szavak után így kiáltott: „Akinek füle van, hallja meg!”

KNB SZIT STL BD RUF KG