Vakmerő ítélet.

³⁷Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek. El ne ítéljetek senkit, hogy titeket se ítéljenek el. Bocsássatok meg és nektek is megbocsátanak. ³⁸Adjatok és adnak majd nektek is: jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek is.” ³⁹Hasonlatot is mondott nekik: „Vezethet-e vak világtalant? Nem esik-e mindkettő gödörbe? ⁴⁰Nem különb a tanítvány mesterénél, mert ha eléri tökéletességét, olyan lesz, mint a mestere. ⁴¹Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, a magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát? ⁴²Hogyan mondhatod felebarátodnak: testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – holott tulajdon szemedben nem látod meg a gerendát. Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát és csak aztán törődjél azzal, hogy kivedd a szálkát felebarátod szeméből. ⁴³Nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt teremne, és nincsen rossz fa, amely jó gyümölcsöt hozna. ⁴⁴Minden fát gyümölcséről ismerünk meg. Tövisről nem szednek fügét és csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt. ⁴⁵A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ellenben rossz kincséből rosszat hoz elő, hiszen a szív bőségéből szól a száj.

KNB SZIT STL BD RUF KG