Jézus meggyógyít egy bénát.
17Amikor egyik nap tanított, farizeusok és törvénytudók is ültek ott, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból és Jeruzsálemből jöttek. Az Úr ereje akkor arra indította, hogy gyógyítson. 18Néhány férfi egy béna embert hozott hordágyon. Be akarták vinni, hogy eléje tegyék. 19Mivel a tömeg miatt nem találtak helyet, ahol bevihették volna, fölmentek a tetőre és a cserepeken át lebocsátották ágyastul a középre, Jézus elé. 20Hitük láttára Jézus így szólt: „Ember, bocsánatot nyertek bűneid.” 21Erre az írástudók és farizeusok azt gondolták magukban: „Ki ez, hogy így mer káromkodni? Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül az Isten?” 22De Jézus gondolataikba látva megszólalt: „Miért gondolkodtok így magatokban? 23Mi könnyebb, ha azt mondom: bocsánatot nyertek bűneid? – vagy, ha azt: kelj föl és járj? 24Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására.” Ezzel a bénához fordult: „Mondom neked, kelj föl, fogd meg az ágyadat és menj haza.” 25Az szemük láttára tüstént fölkelt, fogta ágyát, amin feküdt, és Istent magasztalva hazament. 26Erre valamennyien szinte magukon kívül dicsőíteni kezdték Istent, és félelemmel eltelve mondogatták: „Csodadolgokat láttunk ma!”