Jézus megjelenik az apostoloknak.

³⁶Miközben erről beszéltek, Jézus megjelent közöttük és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek! (Én vagyok, ne féljetek.)” ³⁷Zavarukban és félelmükben azt hitték, hogy szellemet látnak. ³⁸De ő így szólt hozzájuk: „Miért vagytok megzavarodva? S miért támad kétely szívetekben? ³⁹Nézzétek kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok! A szellemnek nincs húsa és csontja, mint nekem.” ⁴⁰E szavakra megmutatta nekik kezét és lábát. ⁴¹De mivel örömükben még mindig nem hittek és még mindig a meglepetés hatása alatt álltak, megkérdezte tőlük: „Van itt valami ennivalótok?” ⁴²Adtak neki egy darab sült halat (és lépesmézet). ⁴³Fogta, szemük láttára evett belőle (és a maradékot odaadta nekik).

Búcsúbeszéd.

⁴⁴Aztán így szólt hozzájuk: „Ez az, amit mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesülnie mindannak, amit Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban megjövendöltek rólam.” ⁴⁵Akkor megnyitotta elméjüket, hogy megértsék az Írásokat. ⁴⁶Majd így folytatta: „Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnapon halottaiból föl kell támadnia. ⁴⁷Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni, Jeruzsálemtől kezdve, minden népnek. ⁴⁸Ti tanúi vagytok ezeknek. ⁴⁹Én pedig elküldöm rátok Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, amíg erő nem tölt el a magasságból titeket.”

Jézus mennybemenetele.

⁵⁰Ezután kivezette őket Betánia közelébe és kezét fölemelve megáldotta őket. ⁵¹Áldás közben eltávozott tőlük és fölment a mennybe. ⁵²Azok leborulva imádták. Aztán nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. ⁵³Állandóan a templomban tartózkodtak, dicsérték és magasztalták Istent. (Amen.)

KNB SZIT STL BD RUF KG