24E napok után felesége, Erzsébet méhében fogant, de öt hónapon keresztül titkolta. 25„Így tett velem az Úr, mondta, arra méltatott e napokban, hogy elvegye szégyenemet az emberek előtt.”
Jézus születésének hírül adása.
26Hat hónap múlva elküldte Isten Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz. 27A szűz egy Dávid családjából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese és Máriának hívták. 28Az (angyal) bement hozzá és így köszöntötte: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van. (Áldottabb vagy te minden asszonynál.)” 29E szavak hallatára zavarba jött és gondolkodni kezdett a köszöntés értelmén. 30Az angyal így folytatta: 31„Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Méhedben fogansz és fiat szülsz. 32Jézusnak fogod hívni. Nagy lesz ő: a Magasságbelinek Fia. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. 33Uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége.” 34Mária erre megkérdezte az angyalt: „Hogyan történik meg ez, hiszen férfit nem ismerek?” 35Az angyal ezt válaszolta: „A Szentlélek száll rád és a Magasságbeli ereje borít el. Ezért a születendő szent is Isten Fia lesz. 36Rokonod, Erzsébet is fiat fogant öregségében s már hatodik hónapjában van, bár magtalannak tartják az emberek. 37Istennél semmi sem lehetetlen.” 38Mária erre így szólt: „Az Úr szolgálóleánya vagyok: történjék velem szavaid szerint.” Az angyal akkor eltávozott.