Előszó

1 ¹Már sokan vállalkoztak arra, hogy rendszeresen elbeszéljék a köztünk végbement eseményeket úgy, ²amint ránk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és hirdetői voltak az igének. ³Jónak láttam magam is, hogy – miután mindennek elejétől fogva gondosan a végére jártam –

Jézus gyermekkora

⁴sorjában leírjam neked, kedves Teofil. Győződjél meg magad a tanítás megbízhatóságáról, amelyre oktattak.

János születésének hírül adása.

⁵Heródesnek, Júdea királyának napjaiban élt egy Zakariás nevű pap, aki Abia papi osztályába tartozott. Felesége Áron törzséből származott, Erzsébetnek hívták. ⁶Mindketten igazak voltak Isten előtt és feddhetetlenül éltek az Úr parancsai és törvényei szerint. ⁷De nem született gyermekük, mivel Erzsébet magtalan volt, és már mindketten éltesebb korúak voltak. ⁸Mikor egy alkalommal osztályának rendjében szolgálatot teljesített Isten színe előtt, ⁹rá esett a sors, hogy a papi szolgálat szokása szerint az Úr templomába menjen és bemutassa a tömjénáldozatot. ¹⁰A tömjénáldozat órájában kívül nagy tömeg imádkozott. ¹¹Akkor az áldozati oltár jobb oldalán megjelent neki az Úr angyala. ¹²Láttára Zakariás zavarba jött és félelem szállta meg. ¹³Az angyal azonban így szólt: „Ne félj, Zakariás! Könyörgésed meghallgatásra talált. Feleséged, Erzsébet fiat szül: Jánosnak fogod hívni. ¹⁴Örömödre és vigasságodra lesz ő és sokan örülnek majd születésének. ¹⁵Nagy lesz az Úr előtt: bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhében betelik Szentlélekkel. ¹⁶Izrael fiai közül sokat megtérít Istenükhöz, az Úrhoz. ¹⁷Illés szellemében és erejével fog színe előtt járni, hogy az atyák szívét a fiakba oltsa, az engedetleneket az igazak okosságára vezesse és az Úr iránt készségessé tegye a népet.” ¹⁸Zakariás erre megkérdezte az angyalt: „Miből tudhatom meg mindezt? Hiszen már öreg vagyok és feleségem is éltesebb korú.” ¹⁹Az angyal így válaszolt: „Én Gábor vagyok, az Isten színe előtt állok, aki azért küldött, hogy beszéljek veled és meghozzam neked ezt az örömhírt. ²⁰De mivel nem hittél szavamnak, ami majd valóra válik annak idején, megnémulsz és nem tudsz beszélni a beteljesedés napjáig.” ²¹A nép várta Zakariást és csodálkozott, hogy annyit késlekedik a templomban. ²²Amikor kijött, nem tudott megszólalni. Ebből megértették, hogy a templomban látomása volt. ²³Intett nekik, de néma maradt. Mihelyt szolgálatának napjai elmúltak, hazament. ²⁴E napok után felesége, Erzsébet méhében fogant, de öt hónapon keresztül titkolta. ²⁵„Így tett velem az Úr, mondta, arra méltatott e napokban, hogy elvegye szégyenemet az emberek előtt.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

János születése.

⁵⁷Elérkezett Erzsébet szülésének ideje. Fiúgyermeket szült. ⁵⁸Amikor szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, együtt örült vele mindenki. ⁵⁹A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. ⁶⁰De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” ⁶¹Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs rokonságodban, akit így hívnának.” ⁶²Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. ⁶³Az egy kis táblát kért és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. ⁶⁴Neki pedig megnyílt az ajka és megoldódott a nyelve: szólni kezdett és magasztalta Istent. ⁶⁵Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat és Júdeában, az egész hegyvidéken, erről az eseményről beszéltek. ⁶⁶Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr volt vele.” ⁶⁷Atyja, Zakariás pedig eltelt Szentlélekkel és ezekre a prófétai szavakra nyílt az ajka: ⁶⁸„Áldott legyen az Úr, Izrael Istene,
mert meglátogatta és megváltotta népét.

KNB SZIT STL BD RUF KG