A hitetlenség büntetése.
21Máskor meg így beszélt Jézus: „Én elmegyek. Ti kerestek majd engem, de meghaltok bűneitekben. 22Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek.” A zsidók megjegyezték: „Talán csak nem öli meg magát, hogy azt mondja: ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?” 23De ő megmagyarázta nekik: „Ti innen alulról valók vagytok, én fölülről vagyok; ti e világból vagytok, én nem vagyok ebből a világból. 24Azért mondtam nektek: meghaltok bűneitekben. Ha nem hiszitek ugyanis, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben.” 25Erre megkérdezték: „De hát ki vagy te?” „Az, amit kezdettől fogva mondok nektek” – válaszolta Jézus. 26Sokat kellene még rólatok bírálóan mondanom és ítélnem. De aki küldött engem, igaz, és én azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” 27Azok nem értették meg, hogy az Atyáról beszél nekik. 28Jézus tovább folytatta: „Amikor majd fölmagasztaljátok az Emberfiát, akkor meggyőződtök róla, hogy én vagyok és hogy önmagamtól semmit sem teszek, hanem azt mondom, amire Atyám tanított. 29Aki küldött engem, velem van. Nem hagyott magamra, mert én mindenkor azt teszem, ami neki kedves.” 30E szavaira sokan hittek benne.