Az areopáguszi beszéd.

¹⁶Amíg Pál Athénban várakozott rájuk, elszorult a szíve a bálvánnyal teli város láttára. ¹⁷A zsinagógában vitába szállt a zsidókkal és az istenfélőkkel, a fórumon pedig mindennap az éppen ott lévőkkel. ¹⁸Egy-két epikureus és sztoikus bölcselő vitatkozni kezdett vele. Volt, aki így nyilatkozott: „Ugyan mit akar ez a szószátyár mondani?” Mások pedig: „Új istenek hirdetőjének látszik.” Jézust és a föltámadást hirdette ugyanis nekik. ¹⁹Erre aztán az Areopáguszra vezették és megkérdezték tőle: „Megtudhatnánk, mi az az új tanítás, amelyet hirdetsz? ²⁰Valami különös dolgot hallunk ugyanis tőled. Ezért hát tudni akarjuk, miről van szó.” ²¹Az athéniek mind, meg az ott időző idegenek ugyanis nem töltötték mással idejüket, mint újdonságok elbeszélésével vagy meghallgatásával. ²²Így aztán Pál az Areopágusz közepén szólásra emelkedett: „Athéni férfiak! Látom, hogy minden szempontból nagyon vallásos emberek vagytok. ²³Amint ugyanis körbejárva megtekintettem szentélyeiteket, olyan oltárra akadtam, amelyen ez a fölírás állott: az ismeretlen istenek. Nos hát én ezt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül is tiszteltek. ²⁴A világot és minden benne lévő dolgot teremtő Isten nem lakik kézzel épített templomokban, hiszen ő a mennynek és földnek Ura. ²⁵Semmiben sem szorul emberi kéz szolgálatára, hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet, mindent. ²⁶Ő telepítette le az egy őstől származó emberi nemet az egész föld színén, s megszabta ittlakásuk pontos idejét és határát. ²⁷S mindezt azért, hogy keressék Istent, hátha rátalálnak, míg utána tapogatóznak, hiszen nincs messze egyikünktől sem. ²⁸Benne élünk, mozgunk és vagyunk, amint ezt már egyik-másik költőtök is megmondta: az ő fiai vagyunk. ²⁹Ha tehát az Isten fiai vagyunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy az istenség emberi művészettel és tervek szerint formált aranyhoz, ezüsthöz vagy kőhöz hasonló. ³⁰Isten eddig szemet hunyt a tudatlanság ideje fölött, most azonban tudomására hozza az embereknek, hogy mindenhol mindenkinek meg kell térnie. ³¹Kiszemelt ugyanis egy napot, amelyen igazságos ítéletet ül majd a világ fölött egy arra rendelt férfi által. Erről mindenkinek bizonyítékot nyújtott azzal, hogy föltámasztotta őt holtából.” ³²A halottak föltámadásának hallatára némelyek gúnyolódni kezdtek, mások meg azt mondták: „Erről majd még máskor is meghallgatunk téged.” ³³Pál erre eltávozott közülük. ³⁴Néhányan mégis csatlakoztak hozzá és hívők lettek. Ezek közt van Dénes, az Areopágusz tagja, egy Damarisz nevű asszony és még egypáran.

KNB SZIT STL BD RUF KG