Az apostol kapcsolata a tesszalonikai hívekkel

Föllépése Tesszalonikában.

2 ¹Magatok is tudjátok, testvérek, hogy megjelenésünk köztetek nem volt eredménytelen. ²Előzőleg ugyan, mint tudjátok, Filippiben szenvedés és bántalom ért, de Istenünkben bízva a sok nehézség közt is mertük hirdetni Isten evangéliumát. ³Igehirdetésünk ugyanis nem megtévesztő vagy hamis szándékból ered, és csalással sem jár, hanem úgy beszélünk, mint akiket Isten alkalmasnak ítélt, hogy rájuk bízza az evangélium hirdetését. ⁴Nem is keressük emberek tetszését, hanem Istenét, aki szívünket vizsgálja. ⁵Amint tudjátok, a hízelgő beszéd soha nem volt szokásunk, s a kapzsi szándékra sem kerestünk ürügyet. Isten a tanúnk rá! ⁶Emberi elismerést nem kerestünk, sem a tieteket, sem másokét. ⁷Bár mint Krisztus apostolai érvényesíthettük volna tekintélyünket, mégis olyan gyöngédek voltunk hozzátok, mint az anya, aki dajkálja gyermekét. ⁸Úgy vonzódtunk hozzátok, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. Ennyire megszerettünk titeket! ⁹Emlékezhettek testvérek keserves munkánkra és
fáradozásunkra. Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy senkit se terheljünk közületek, s úgy hirdettük nektek Isten evangéliumát. ¹⁰Tanúk vagytok rá ti és az Isten, milyen szentül, becsületesen és kifogástalanul éltünk nálatok, akik a hitre tértetek. ¹¹Azt is tudjátok, hogy mint az atya gyermekét, ¹²úgy intettünk, buzdítottunk sőt egyenként rábeszéltünk titeket hogy méltóan éljetek ahhoz az Istenhez, aki meghívott dicsőséges országába.

KNB SZIT STL BD RUF KG