3Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett világosság.
4Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől.
5A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap.
6Isten újra szólt: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között.” Úgy is lett.
7Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket.
8Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap.
9Isten ismét szólt: „Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz.” Úgy is történt.
10Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó.
11Akkor megint szólt Isten: „Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön.” Úgy is lett.
12A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó.
13Este lett és reggel: a harmadik nap.
14Akkor megint szólt Isten: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától.
15Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet.” Úgy is lett.
16Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is.
17Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött,
18s válasszák el a világosságot meg a sötétséget.
4A csillagokat számon tartja, mindegyiket nevén szólítja. 5Nagy az Úr, ereje hatalmas, és bölcsessége mérhetetlen.
31A Fiastyúk szálait te fűzted össze, s a Kaszás bilincseit te lazítottad fel? 32Te határoztad meg a hajnalcsillag keltét, s te vezeted a Medvét fiaival együtt? 33Tudsz-e valamit a mennybolt törvényéről, uralmát a földön te határozod meg? 34És ha a felhőkig fölemeled hangod, szót fogadnak-e neked az áradó vizek? 35Szavadra útnak indulnak-e a villámok, s mondják-e neked: „Nos, már itt is vagyunk!”? 36Az íbiszbe vajon ki ad bölcsességet, s kinek köszönheti értelmét a kakas? 37Ki olyan bölcs, hogy a felhők számát tudná? És az ég tömlőit ki tudja megnyitni,