Keresés a Bibliában

Abimelek testvérgyilkossága.

D) Abimelek királysága.
9 1Jerubbaál fia, Abimelek elment Szichembe anyja testvéreihez, és ezeket a szavakat intézte hozzájuk, valamint anyja házának egész nemzetségéhez: 2„Kérlek benneteket, értessétek meg Szichem előkelőivel: Mi jobb nektek? Hetven ember – Jerubbaál minden fia –, vagy csak egy uralkodjék rajtatok? Gondoljatok arra is, hogy én csontotok és húsotok vagyok.” 3Anyja testvérei beszéltek Szichem előkelőivel ezekről a dolgokról. Ezeknek Abimelek felé hajolt a szívük, mert azt mondták: „A testvérünk.” 4Adtak neki 70 sékel ezüstöt Baál-Berit templomából, s Abimelek semmirekellő és csavargó embereket fogadott fel rajta, akik aztán csatlakoztak hozzá. 5Utána Ofrába ment atyja házába, és megölte testvéreit, Jerubbaál fiait, hetven férfit egy kövön. Csak Jotam, Jerubbaál legkisebb fia menekült meg, mert elrejtőzött. 6Azután Szichem előkelői és az egész Bet-Milló összegyűlt, és királlyá kiáltották Abimeleket annak az emlékkőnek a terebintfájánál, amely Szichemben áll.

Jotam meséje és átka.

7Hírül vitték ezt Jotamnak. Erre elment és fölállt Gerizim hegyének a csúcsára és harsány hangon így szólt hozzájuk: „Hallgassatok meg Szichem előkelői, akkor Isten is meghallgat benneteket! 8Egyszer útra keltek a fák, hogy királyt kenjenek föl – legyen aki uralkodik rajtuk. Így szóltak az olajfához: légy a királyunk! 9De az olajfa azt felelte: Elhagyhatnám-e olajomat, amellyel megtisztelik az isteneket és az embereket, hogy a többi fa között járjak-keljek? 10Akkor a fák így szóltak a fügefához: Gyere, és légy a királyunk! 11De a fügefa így válaszolt nekik: Elhagyhatnám-e édes csemegémet és pompás gyümölcsömet, hogy a többi fa között járjak-keljek? 12A fák erre a szőlőtőnek mondták: Gyere és uralkodjál rajtunk! 13A szőlőtő így felelt nekik: Elhagyhatnám-e boromat, amely megvidámítja az isteneket és embereket, hogy a többi fa között járjak-keljek? 14Most a fák mind a tövisbokorhoz fordultak: Gyere, és légy a királyunk! 15A tüskebokor így válaszolt a fáknak: Ha valóban királlyá akartok kenni, hogy uralkodjam rajtatok, gyertek, és pihenjetek meg árnyékomban. Ha nem, akkor tűz csap ki a tövisbokorból, és megemészti a Libanon cédrusait. 16Ha tehát helyesen és igazságosan jártatok el, amikor királlyá tettétek Abimeleket, s ha jól bántatok Jerubbaállal és házával, s ha érdemei és tettei szerint viselkedtetek… 17Atyám ugyanis harcolt értetek, veszélynek tette ki életét, kiszabadított benneteket Midián kezéből, 18ma mégis fölkeltetek atyám háza ellen, megöltétek fiait, hetven embert ugyanazon a kövön, és Szichem előkelői fölé Abimeleket emeltétek, rabszolgájának fiát, azért, mert testvéretek. 19Ha tehát helyesen és igazságosan jártatok el ma Jerubbaállal és házával, akkor teljék örömötök Abimelekben, és neki is tibennetek. 20De ha nem, akkor csapjon ki tűz Abimelekből, és eméssze meg Szichem előkelőit és Bet-Millót, s csapjon ki tűz Szichem előkelőiből és Bet-Millóból és eméssze meg Abimeleket.” 21Ezután Jotam elmenekült és biztonságos helyen, Beerben telepedett le, távol testvérétől, Abimelektől.

A szichemiek föllázadnak Abimelek ellen.

22Abimelek három évig uralkodott Izraelen. 23Isten azonban elküldte a viszály lelkét Abimelek és Szichem előkelői közé, és Szichem előkelői föllázadtak Abimelek ellen. 24Ez azért volt, hogy a Jerubbaál hetven fia ellen elkövetett erőszak visszaszálljon rá, és vérük testvérükre, Abimelekre szálljon, aki megölte őket, meg Szichem előkelőire, akik segítettek neki testvérei meggyilkolásában. 25Szichem előkelői lesbe állítottak ellene egy csapatot a hegy tetején, és kifosztották azokat, akik elhaladtak mellettük az úton. Ezt tudtára adták Abimeleknek. 26Obed fia, Gaal testvéreivel együtt Szichembe érkezett, s Szichem előkelői benne reménykedtek. 27Kimentek a mezőre, leszüretelték a szőlőt, kipréselték a fürtöket, örömünnepet tartottak, és betértek istenük templomába. Ott ettek, ittak és gyalázták Abimeleket. 28Obed fia, Gaal így kiáltott fel: „Kicsoda Abimelek és mi Szichem, hogy alattvalói legyünk? Hát nem Jerubbaál fiának és helytartójának, Zebulnak kellene szolgálnia Szichem atyjának, Hamornak népét? Miért szolgálunk hát neki? 29Bárcsak adná valaki kezembe ezt a népet, mert akkor kiűzném Abimeleket, és azt mondanám neki: Erősítsd meg seregedet és szállj harcba!” 30A város parancsnoka, Zebul meghallotta Obed fiának, Gaalnak szavait és haragra gerjedt. 31Hírvivőket küldött Abimelekhez Arumába ezzel az üzenettel: „Obed fia, Gaal testvéreivel együtt Szichembe jött, és ellened lázítja a várost. 32Ezért készülj föl éjszaka, te és a veled tartó emberek, és állj lesbe a mezőn. 33Aztán majd reggel, napkeltekor törj ki, és támadd meg a várost. Amikor Gaal és serege kivonul ellened, tedd vele azt, amit tudsz.” 34Abimelek és csapatai éjjel fölkerekedtek, és négy csoportra osztva elrejtőztek Szichemmel szemben. 35Amikor Obed fia, Gaal kiment és megállt a város kapujánál, Abimelek, és a vele levő emberek kitörtek a leshelyről. 36Amikor Gaal meglátta az embereket, így szólt Zebulhoz: „Nézd, sereg ereszkedik le a hegyek csúcsáról.” „Csak a hegyek árnyéka az – válaszolta neki –, azt látod embereknek.” 37Gaal azonban újra megszólalt: „Emberek ereszkednek le a Föld köldökéről és egy csapat érkezik a Jósok tölgyfája felől.” 38Erre Zebul azt mondta neki: „Hol van most a szád? Nem te mondtad: Kicsoda Abimelek, hogy szolgáljunk neki? Hát nem ezek azok az emberek, akiket gyaláztál? Most hát vonulj ki és harcolj Abimelek ellen!” 39Gaal ki is vonult Szichem előkelőinek élén, és harcra kelt Abimelekkel. 40Abimelek azonban föléje kerekedett. Gaal futásnak eredt, s emberei közül sokan elestek, amíg a kapuhoz értek. 41Abimelek azután visszatért Arumába, Zebul pedig kiűzte Gaalt és testvéreit, és nem engedte meg, hogy Szichemben maradjanak.

Jotam átka beteljesedik.

42Másnap a nép kiment a mezőre. Abimelek megtudta. 43Erre fogta seregét, három csoportra osztotta és a mezőn lesbe állította. Amint észrevette, hogy a nép elhagyta a várost, ellenük fordult és megtámadta őket. 44Abimelek, és a vele lévő csapat fölfejlődött, és a város kapujának bejáratánál helyezkedett el, a másik két csoport pedig azokra vetette magát, akik a mezőn voltak, és lemészárolták őket. 45Abimelek egész nap ostromolta a várost, s el is foglalta. Lakóit lemészárolta, a várost magát lerombolta és beszórta sóval. 46Erre a hírre Migdol-Szichem előkelői összegyűltek El-Berit templomának termében. 47Abimeleknek tudtul adták, hogy Migdol-Szichem előkelői mind egybegyűltek oda. 48Erre Abimelek embereivel együtt fölment a Szalmon hegyére. Kezébe vette fejszéjét, levágott egy faágat, fölemelte és vállára tette, aztán így szólt az emberekhez, akik követték: „Látjátok, hogy én mit teszek. Gyorsan tegyétek ti is azt, amit én.” 49Minden ember levágott egy ágat, majd követték Abimeleket és lerakták az ágakat a terem fölé, és tüzet gyújtottak azokra, akik ott voltak. Migdol-Szichem valamennyi lakója elpusztult, mintegy ezer férfi és nő.

Abimelek halála.

50Ezután Abimelek Tebec ellen vonult, megostromolta és elfoglalta. 51Volt a város közepén egy megerősített bástya. Ide menekült a város minden lakója, férfiak és nők egyaránt. Miután bezárták maguk mögött a kaput, fölmentek a torony tetejére. 52Abimelek egészen a toronyig vonult, és megostromolta. Amikor a torony kapujához közlekedett, hogy fölgyújtsa, 53egy asszony Abimelek fejére hajított egy felső malomkövet, és összezúzta a koponyáját. 54Erre azon nyomban hívatta fegyverhordozóját és így szólt hozzá: „Vond ki a kardodat és ölj meg, nehogy azt mondhassák rólam az emberek, hogy asszony ölt meg.” Fegyverhordozója átszúrta és meghalt. 55Amikor Izrael fiai látták, hogy Abimelek meghalt, ki-ki visszatért a házába. 56Isten így fizette vissza Abimeleknek a rosszat, amit atyjával tett, amikor megölte hetven testvérét. 57Így fordította vissza Isten Szichem embereinek fejére minden gonoszságukat. Jotamnak, Jerubbaál fiának átka beteljesedett rajtuk.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet