14 ¹A hitben erőtlent fogadjátok el anélkül, hogy meggyőződésével vitába szállnátok! ²Az egyik azt hiszi, hogy mindent ehet, az erőtlen meg csak zöldségfélét eszik. ³Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; aki pedig nem eszik, ne ítélje meg azt, aki eszik, mert Isten elfogadta őt! ⁴Ki vagy te, hogy más szolgája fölött ítélkezel? Saját ura előtt áll vagy bukik. De állni fog, mert az Úrnak van hatalma arra, hogy megtartsa állva. ⁵Az egyik előnyben részesíti az egyik napot a másikkal szemben, a másiknak meg minden nap egyforma. Mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében! ⁶Aki jelentőséget tulajdonít az egyik napnak, az Úrért tulajdonít neki jelentőséget. Aki eszik, az Úrért eszik, hiszen hálát ad Istennek. Aki pedig nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálát ad Istennek. ⁷Közülünk ugyanis senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának. ⁸Mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. ⁹Mert Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék. ¹⁰Akkor te miért ítéled meg testvéredet? Vagy te miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé. ¹¹Meg van írva ugyanis: Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr –, előttem fog meghajolni minden térd, és minden nyelv magasztalni fogja Istent. ¹²Tehát mindegyikünk önmagáról fog számot adni [Istennek].

KNB SZIT STL BD RUF KG