¹⁷Amikor az egyik nap tanított, és ott ültek a farizeusok és a törvénytudók, akik Galilea és Júdea valamennyi falujából, illetve Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította. ¹⁸És íme, férfiak egy béna embert hoztak az ágyán, és be akarták vinni, hogy elébe tegyék. ¹⁹Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és cserepeket leszedve eresztették le ágyastul Jézus elé. ²⁰Hitük láttán így szólt:
– Barátom, megbocsáttattak bűneid.
²¹Erre az írástudók és a farizeusok tanakodni kezdtek: „Kicsoda ez, hogy így káromkodik? Ki bocsáthat meg bűnöket Istenen kívül?” ²²Jézus kitalálta gondolataikat, s így válaszolt nekik:
– Miről tanakodtok szívetekben? ²³Mi könnyebb? Ezt mondani: „Megbocsáttattak bűneid”, vagy pedig ezt: „Kelj fel és járj”!? ²⁴De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön: mondom neked – így szólt a bénához –, kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!
²⁵Ez szemük láttára azonnal felkelt. Fogta a fekhelyét, és Istent dicsőítve hazament. ²⁶Ámulat fogta el mindnyájukat. Dicsőítették Istent, és félelemmel telve ezt mondták: „Ma hihetetlen dolgokat láttunk!”

KNB SZIT STL BD RUF KG