¹⁸Azután így szólt:
– Mihez hasonló Isten országa, mihez hasonlítsam? ¹⁹Hasonló a mustármaghoz, amit fogott egy ember, és elvetett a kertjében. Az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az ég madarai fészket raktak az ágain.
²⁰Majd ismét szólt:
– Mihez hasonlítsam Isten országát? ²¹Hasonló a kovászhoz, amit fogott egy asszony, és belekevert három mérő lisztbe, míg végül az egész megkelt.
²²Jeruzsálembe tartva városról városra, faluról falura mindenütt tanított.
²³Egyszer valaki ezt kérdezte tőle:
– Uram, kevesen vannak, akik üdvözülnek? Erre ő így felelt nekik:
– ²⁴Igyekezzetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. ²⁵Amikor felkel a ház ura, és bezárja az ajtót, megálltok majd kívül, és zörgetni kezdtek az ajtón, és így szóltok: „Uram, nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszol majd nektek: „Nem tudom, honnét valók vagytok.” ²⁶Akkor kezditek majd mondani: „Veled ettünk, ittunk, s az utcáinkon tanítottál.” ²⁷Erre majd ezt mondja nektek: „Mondom nektek, nem tudom, honnét valók vagytok. Távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!” ²⁸Lesz majd sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és valamennyi prófétát Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnét. ²⁹Jönnek majd keletről és nyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek Isten országában. ³⁰Íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek!

KNB SZIT STL BD RUF KG