14
1Láttam, íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén és vele a száznegyvennégyezer, akiknek a homlokára van írva az ő és az ő Atyjának a neve.
2Aztán hangot hallottam a mennyből. Olyat, mint nagy vizek zúgása vagy mint egy hatalmas mennydörgés robaja. A hang, amit hallottam, olyan volt, mint amikor hárfások pengetik a hárfájukat.
3Énekelnek valamit, egy új éneket a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt. Senki sem tudta megtanulni az éneket, csak a föld lakói közül megváltott száznegyvennégyezer.
4Ezek azok, akik asszonnyal nem szennyezték be magukat, szüzek, és követik a Bárányt, bárhová megy is. Ők a megváltottak az emberek közül: a termés zsengéje Isten és a Bárány számára.
5Ajkukon nincs hazugság: feddhetetlenek.