Jézus meggyógyítja a bénát (Mt 9,1-8; Lk 5,17-26)

2 ¹Néhány nap múlva ismét elment Kapernaumba, és elterjedt a híre, hogy otthon van. ²Erre olyan sokan gyűltek össze, hogy még az ajtó előtt sem volt hely; ő pedig hirdette nekik az igét. ³Oda akartak hozzá menni egy bénával, akit négyen vittek. ⁴De mivel a sokaság miatt nem vihették őt hozzá, megbontották a tetőt ott, ahol ő volt, és a résen át leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt. ⁵Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a bénához: Fiam, megbocsáttattak a te bűneid. ⁶Ott ültek néhányan az írástudók közül, és így tanakodtak szívükben: ⁷Hogyan beszélhet ez így? Istent káromolja! Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül? ⁸Jézus lelkében azonnal felismerte, hogy így tanakodnak magukban, és ezt mondta nekik: Miért tanakodtok így szívetekben? ⁹Melyik a könnyebb? Azt mondani a bénának, hogy megbocsáttattak a te bűneid, vagy azt mondani, kelj fel, vedd az ágyadat és járj? ¹⁰Azért pedig, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a bénához: ¹¹Neked mondom, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza! ¹²Az pedig felkelt, azonnal felvette az ágyát, és kiment mindenki szeme láttára; úgyhogy ámulatba estek mind, dicsőítették Istent, és ezt mondták: Ilyet még sohasem láttunk!

Jézus elhívja Lévit (Mt 9,9-13; Lk 5,27-32)

¹³Azután ismét kiment a tenger mellé, az egész sokaság pedig odament hozzá, és tanította őket. ¹⁴Amikor továbbment, meglátta Lévit, Alfeus fiát, aki a vámszedőhelyen ült, és így szólt hozzá: Kövess engem! Az pedig felkelt, és követte őt. ¹⁵És történt, hogy mikor Lévi házában az asztalnál ült, sok vámszedő és bűnös is odatelepedett Jézus és a tanítványai mellé, mivel sokan voltak, és követték őt. ¹⁶Amint a farizeusok közül való írástudók látták, hogy bűnösökkel és vámszedőkkel eszik együtt, így szóltak a tanítványainak: Miért eszik együtt a vámszedőkkel és bűnösökkel? ¹⁷Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt hozzájuk: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.

Jézus tanítása a böjtről (Mt 9,14-17; Lk 5,33-39)

¹⁸János tanítványai és a farizeusok tartották a böjtöt. Odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle: Miért böjtölnek János tanítványai és a farizeusok tanítványai, a te tanítványaid pedig miért nem böjtölnek? ¹⁹Jézus ezt mondta nekik: Vajon böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Addig, amíg velük van a vőlegény, nem böjtölhetnek. ²⁰De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak. ²¹Senki sem varr foltot új posztóból régi ruhára, mert a toldás tovább szakítja, az új a régit, és még nagyobb lesz a szakadás. ²²És senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepeszti a bor a tömlőt, és tönkremegy a bor is, a tömlő is; hanem az újbor új tömlőbe való.

Kalásztépés szombaton (Mt 12,1-8; Lk 6,1-5)

²³És történt, hogy Jézus szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. ²⁴A farizeusok így szóltak hozzá: Nézd, miért tesznek szombaton olyat, amit nem szabad? ²⁵Ő ezt kérdezte tőlük: Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, és megéhezett ő is meg azok is, akik vele voltak? ²⁶Miként ment be az Isten házába Ebjátár főpap idején, és hogyan ette meg a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni másnak, csak a papoknak, és azoknak is adott, akik vele voltak? ²⁷Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; ²⁸tehát az Emberfia ura a szombatnak is.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet