⁵Szememet ébren tartod,
nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.

⁶A hajdani időkre gondolok,
a régmúlt esztendők járnak eszemben.

⁷Szívem elmélkedik éjszaka,
gondolkodom és töpreng a lelkem.

⁸Vajon örökre elvet Isten,
s nem kegyelmez többé?

⁹Végleg elfogyott irgalma,
elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?

¹⁰Elfelejtette Isten a könyörületességet,
vagy haragjában visszatartja irgalmát?

¹¹Így szóltam: »Az az én bajom,
hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«

¹²Megemlékezem az Úr cselekedeteiről,
megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,

¹³Elmélkedem minden műveden,
és végzéseiddel foglalkozom.

¹⁴Isten, szentséges a te utad;
Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?

¹⁵Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz,
megmutattad a népeknek hatalmadat.

KNB SZIT STL BD RUF KG