5Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok. (1Krón 25,1) 6Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről. 7Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem: (Ésa 44,23.24) 8Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró? 9Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre? (Zsolt 96,11-13) 10Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? Szela. (2Móz 25,18-22) 11És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott. (Zsolt 132,13.14) 12Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról; (Zsolt 76,7) 13És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom. 14Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten? (Zsolt,77 1. Zsolt. 132,7.) 15Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat. (2Móz 32,11-14; Jer 15,1)