Keresés a Bibliában

Üldözött ember imája

17 1Dávid imádsága.
Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet,
méltasd figyelemre könyörgésemet.
Hallgasd meg könyörgésemet,
nem álnok ajakról fakad.
2Színed elől jöjjön igazság nekem,
szemed lássa meg igazamat.

3Vizsgáld meg szívemet, és látogasd meg éjjel,
tégy tűzpróbára engem,
és nem találsz bennem gonoszságot.
4Szám nem beszélt emberek dolgáról,
kerültem ajkad igéi szerint az erőszakos utakat.
5Tartsd meg léptemet a te ösvényeiden,
hogy meg ne inogjon a lábam.

6Hozzád kiáltok, hisz te meghallgatsz, Istenem!
Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg szavaimat!
7Mutasd meg csodás irgalmadat,
hiszen megmented az üldözőktől azokat,
akik jobbodban bíznak!
8Óvj, mint szemed fényét,
nyújts szárnyad árnyékában menedéket nekem
9a gonoszok elől, akik nyomorgatnak engem!Ellenségeim dühöngve körülkerítettek,
10bezárták kövér szívüket,
szájuk ontja a kevélységet.
11Megleptek, s íme, körülvesznek,
rám szegezik szemüket, hogy földre terítsenek.
12Tekintetük, mint a prédára kész oroszláné,
s mint a rejtekhelyén meghúzódó oroszlánkölyöké.

13Kelj fel, Uram! Előzd meg és terítsd le őt!
Ments meg engem kardoddal az istentelentől,
14karoddal a halottaktól, Uram,
a holtaktól, akiknek nincs már részük az életből!
Töltsd meg hasukat javaiddal,
hadd lakjanak jól gyermekeik,
s hagyják fiaikra, ami megmarad.
15Én azonban igazságban látom meg arcodat,
és színed látása tölt el amikor fölébredek.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár