¹³Aztán Efraimot a maga jobbjára, azaz Izrael balkeze elé, Manasszét meg a maga baljára, azaz apjának jobb keze elé állította, és mindkettőjüket odavezette hozzá. ¹⁴Erre ő kinyújtotta jobbkezét, és Efraimnak, a fiatalabb testvérnek a fejére tette, a balkezét pedig Manasszénak, az idősebbnek a fejére, kezeit keresztbe téve.

¹⁵Aztán megáldotta Jákob Józsefet ezekkel a szavakkal:
»Isten, akinek színe előtt
jártak atyáim, Ábrahám és Izsák,
Isten, aki pásztorom volt
ifjúságomtól kezdve mind a mai napig,

¹⁶az angyal, aki megszabadított engem minden bajtól,
áldja meg ezeket a gyermekeket,
szálljon át rájuk az én nevem,
atyáimnak, Ábrahámnak és Izsáknak a neve,
és növekedjenek sokasággá a földön!«

¹⁷Amikor azonban József látta, hogy apja Efraim fejére tette a jobb kezét, rosszul esett ez neki. Megfogta tehát apja kezét, le akarta venni Efraim fejéről, és áttenni Manassze fejére. ¹⁸Közben azt mondta apjának: »Nem jó ez így, atyám, mert ez az elsőszülött, ennek a fejére tedd a jobbkezedet!« ¹⁹Ő azonban ellenállt neki, és azt mondta: »Tudom, fiam, tudom! Ez is több néppé lesz, meg is sokasodik, de a kisebb testvére nagyobb lesz nála, s annak utódja sok nemzetté növekszik.«

²⁰Aztán megáldotta őket, és azt mondta: »Tebenned nyerjen áldást Izrael! Hadd mondják:
Efraimot tehát Manassze elé helyezte.‘Úgy cselekedjék veled Isten,
mint Efraimmal és mint Manasszéval!’«

KNB SZIT STL BD RUF KG