41 ¹Két esztendő múlva a fáraó látott álmot. Azt álmodta, hogy a folyóvíz mellett állt, ²és abból feljött hét szép és igen kövér tehén, és legelészett a mocsaras helyeken. ³Aztán hét másik emelkedett fel utánuk a folyóvízből, csúnyák és soványságtól elaszottak. Ott álltak a vízparton, ⁴és elnyelték a hét szép és kövér tehenet. Ekkor felébredt a fáraó. ⁵Aztán ismét elaludt, és egy másik álmot látott: Hét kalász növekedett egy száron, mind teljes és szép, ⁶aztán pedig ugyanannyi hitvány, forróság-perzselte kalász sarjadt. ⁷Ezek elnyelték az előbbiek minden szépségét. Ekkor felébredt a fáraó az álomból.
⁸Amikor megvirradt, a fáraó félelemtől remegve elküldött Egyiptom valamennyi jósához és minden bölcséhez, összehívta őket, és elbeszélte nekik az álmot. Nem akadt azonban senki, aki meg tudta volna fejteni. ⁹Ekkor a főpohárnok végre észbekapott, és azt mondta: »Egy vétkemről szólok: ¹⁰amikor a király megharagudott szolgáira, engem és a fősütőmestert a testőrök kapitányának tömlöcébe vetett. ¹¹Ott egy és ugyanazon éjszakán mindketten jövőre vonatkozó álmot láttunk. ¹²Volt ott egy héber ifjú, a testőrök kapitányának a legénye, s mi elbeszéltük neki az álmokat. ¹³Tőle mindazt meghallottuk, amit aztán a dolgok menete igazolt. Én ugyanis visszakerültem tisztembe, a társamat pedig bitófára függesztették.«
¹⁴Parancsot adott erre a király, és tüstént kihozták Józsefet a tömlöcből, megnyírták, más ruhát adtak rá, és eléje vezették.

KNB SZIT STL BD RUF KG