Keresés a Bibliában

14 1Történt pedig abban az időben, hogy Amráfel, Sineár királya, és Áriok, Ellaszár királya, és Kedorlaomer, az elamiták királya, és Tádál, a nemzetek királya 2háborút indítottak Bára, Szodoma királya, és Bersa, Gomorra királya, és Sineáb, Adáma királya, és Semeber, Ceboim királya, és Bála – azaz Coár – királya ellen.
3Az utóbbiak mind a Sziddím völgyben gyűltek össze, amely most a Sós-tenger. 4Tizenkét esztendeig szolgáltak ugyanis Kedorlaomernek, de a tizenharmadik esztendőben elpártoltak tőle. 5A tizennegyedik esztendőben eljött tehát Kedorlaomer, és a királyok, akik vele voltak, és megverték a refaitákat Astarót-Karnaimban, a szúszitákat Hámban, az emitákat Sáve-Kirjátaimban, 6és a horitákat a Szeír hegységben, egészen a Párán síkságig, amely a pusztánál van. 7Azután visszafordultak, és elmentek a Mispát forráshoz – azaz Kádeshez –, s elpusztították az amalekiták egész földjét, valamint az amoritákat, akik Hacacon-Támárban laktak. 8Kivonult erre Szodoma királya, Gomorra királya, Adáma királya, Ceboim királya, valamint Bála – azaz Coár – királya, és csatasorba álltak a Sziddím völgyben ellenük, 9vagyis Kedorlaomer, az elamiták királya, Tádál, a nemzetek királya, Amráfel, Sineár királya és Áriok, Ellaszár királya ellen: négy király öt ellen. 10A Sziddím völgynek sok aszfaltgödre volt, és amikor megfutamodott a szodomai és a gomorrai király, beleestek ezekbe, a többiek pedig felmenekültek a hegységbe. 11Erre azok elvitték Szodoma és Gomorra minden vagyonát és minden eleségét, és elvonultak. 12Elvitték vagyonával együtt Lótot is, Ábrám testvérének fiát, aki Szodomában lakott.
13De íme, egy menekült hírt vitt erről a héber Ábrámnak, aki akkor az amorita Mamrénak, Eskol testvérének és Áner testvérének a Tölgyénél lakott; ezek ugyanis szövetségben voltak Ábrámmal. 14Amikor Ábrám meghallotta ezt, azt ugyanis, hogy a testvére, Lót fogságba esett, felsorakoztatta háromszáztizennyolc nála született, ügyes rabszolgáját, és utánuk ment Dánig. 15Majd elosztotta embereit, éjszaka rájuk rontott, megverte, és egészen Hóbáig kergette őket, amely Damaszkusztól balra fekszik. 16Visszahozta az egész vagyont és Lótot, a testvérét vagyonával együtt, valamint az asszonyokat és a népet.
17Amikor aztán Kedorlaomer és a vele lévő királyok leverése után visszafelé tartott, kiment eléje Szodoma királya a Sáve völgybe, azaz a Király-völgybe.
18Melkizedek, Szálem királya pedig kenyeret és bort hozott eléje, mert a fölséges Isten papja volt.

19Megáldotta őt, és így szólt:
»Áldja meg Ábrámot a fölséges Isten,
aki az eget és földet teremtette,

20és áldott legyen a fölséges Isten,
aki kezedbe adta ellenségeidet!«
Erre ő tizedet adott neki mindenből.

21Szodoma királya pedig azt mondta Ábrámnak: »Az embereket add ide nekem, a többit tartsd meg magadnak!« 22Ő azonban azt felelte neki: »Kezemet az Úrhoz, a felséges Istenhez emelem, aki az ég és a föld Alkotója, 23hogy még egy szál fonalat vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy azt ne mondjad: ‘én tettem gazdaggá Ábrámot’ – 24kivéve azt, amit a legények megettek, és a velem jött embereknek, Ánernek, Eskolnak és Mamrénak a részét: ők kapják meg a részüket!«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

14,1 A nagyhatalmak büntető hadjárata az adót megtagadó vazallus népek ellen. A felsorolt királyok nevei nagy részben ismeretlenek.

14,18 Melkizedek Jeruzsálem királya és főpapja, nem zsidó létére az igaz Istent szolgálja. Ábrahám tette példa a későbbi nemzedékeknek a tized befizetésére.

Előző fejezet Következő fejezet

Versszámozás Hivatkozások