⁵³Jézust a főpaphoz vitték. Összegyűlt nála minden főpap, írástudó és vén. ⁵⁴Péter pedig messziről követte őt, be egészen a főpap palotájáig, és a szolgákkal a tűznél leülve melegedett. ⁵⁵A főpapok pedig, és az egész főtanács, tanúvallomást kerestek Jézus ellen, hogy halálra adják, de nem találtak. ⁵⁶Sokan tettek ugyanis hamis tanúvallomást ellene, de vallomásaik nem egyeztek egymással. ⁵⁷Végül néhányan felálltak, és hamis tanúvallomást tettek ellene ezekkel a szavakkal: ⁵⁸»Hallottuk, hogy ez azt mondta: ‘Lebontom ezt a kéz alkotta templomot, és három nap alatt másikat építek, amelyet nem kéz alkotott’.« ⁵⁹De a vallomásuk így sem volt megegyező. ⁶⁰Ekkor a főpap középre állt, és megkérdezte Jézust: »Semmit sem felelsz mindarra, amit ezek tanúsítanak ellened?« ⁶¹Ő csak hallgatott, és semmit sem felelt. A főpap újra megkérdezte őt: »Te vagy-e a Krisztus, az áldott Isten Fia?« ⁶²Jézus azt felelte neki: »Én vagyok. És látni fogjátok az Emberfiát a Hatalmasnak jobbján ülni, és eljönni az ég felhőiben«.
^{(Dán 7,13; Zsolt 110,1) 63}Ekkor a főpap megszaggatta ruháit, és így szólt: »Mi szükségünk van még tanúkra? ⁶⁴Hallottátok a káromkodást. Mit gondoltok?« Erre azok mindnyájan halálra méltónak ítélték őt.
⁶⁵Ezután egyesek elkezdték őt leköpdösni, betakarták az arcát, ököllel verték, és azt mondták neki: »Prófétálj!« S a szolgák is arcul verték őt.
⁶⁶Eközben Péter lent volt az udvarban. Odajött a főpap egyik szolgálója, ⁶⁷látta Pétert melegedni, szemügyre vette őt, és azt mondta: »Te is a Názáreti Jézussal voltál!« ⁶⁸Ő azonban letagadta: »Nem ismerem őt, és azt sem értem, mit mondasz.« Aztán kiment az előcsarnokba; ekkor megszólalt a kakas. ⁶⁹A szolgáló megint meglátta őt, újra mondogatni kezdte a körülállóknak, hogy ez is azok közül való. ⁷⁰Ő megint csak letagadta. Kis idő múltán az ott állók ismét így szóltak Péterhez: »Biztosan közéjük tartozol, hiszen galileai vagy.«
⁷¹Ő pedig átkozódni kezdett és esküdözni: »Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek!« ⁷²Erre mindjárt megszólalt a kakas, másodszor. Péternek pedig eszébe jutott Jézus szava, amit mondott neki: »Mielőtt a kakas kétszer szól, háromszor tagadsz meg engem.« És sírni kezdett.

KNB SZIT STL BD RUF KG

⁵⁴Megragadták tehát őt, és a főpap házába vitték. Péter pedig messziről követte. ⁵⁵Amikor tüzet raktak az udvar közepén és körbeülték, Péter is közéjük ült. ⁵⁶Egy szolgáló meglátta, hogy ő is ott ül a tűznél, szemügyre vette, és azt mondta: »Ez is vele volt!« ⁵⁷De ő tagadta: »Asszony, nem ismerem őt!« ⁵⁸Nem sokkal ezután egy másik látta meg, és így szólt: »Te is közülük való vagy.« Péter azt felelte: »Ember! Nem vagyok!« ⁵⁹Körülbelül egy óra múltán ismét erősítgette egy másik: »Bizony, ez is vele volt, hiszen galileai.« ⁶⁰Péter erre így szólt: »Ember! Nem tudom, mit beszélsz!« És azonnal, mikor még beszélt, megszólalt a kakas. ⁶¹Akkor az Úr hátrafordult, és rátekintett Péterre. Péter pedig visszaemlékezett az Úr szavára, hogy azt mondta neki: »Mielőtt ma megszólal a kakas, háromszor is megtagadsz engem.« ⁶²Ekkor kiment, és keservesen sírni kezdett.
⁶³A férfiak pedig, akik őrizték, gúnyolták és verték őt. ⁶⁴Letakarták az arcát, és azt kérdezték tőle: »Prófétálj! Ki ütött meg téged?« ⁶⁵És egyéb szidalmakkal is illették.
⁶⁶Mihelyt megvirradt, egybegyűltek a nép vénei, a főpapok meg az írástudók, és főtanácsuk elé vitték. Így szóltak: »Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk!« ⁶⁷Ő azt felelte nekik: »Ha megmondom nektek, nem hiszitek el; ⁶⁸ha pedig kérdezlek titeket, nem feleltek. ⁶⁹De mostantól fogva az Emberfia a hatalmas Isten jobbján fog ülni«. ^{(Dán 7,13; Zsolt 110,1) 70}Erre mindnyájan azt mondták: »Tehát te vagy az Isten Fia?« Jézus azt felelte nekik: »Ti mondjátok, hogy én vagyok.« ⁷¹Azok erre így szóltak: »Mi szükségünk van még tanúságtételre? Hiszen mi magunk hallottuk a saját szájából.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

¹³Először Annáshoz vitték, ő ugyanis apósa volt Kaifásnak, aki főpap volt abban az esztendőben. ¹⁴Kaifás volt az, aki azt a tanácsot adta a zsidóknak: »Jobb, ha egy ember hal meg a népért«.
¹⁵Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal a főpap udvarába, ¹⁶Péter pedig az ajtón kívül állt. Kiment tehát az a másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, szólt az ajtónálló szolgálónak, és bevezette Pétert. ¹⁷Akkor az ajtónálló szolgáló azt mondta Péternek: »Nem vagy te is ennek az embernek a tanítványai közül való?« Ő azt felelte: »Nem vagyok!« ¹⁸Ott álltak a szolgák és poroszlók, akik tüzet raktak, mert hideg volt, és melegedtek. Péter is ott állt velük, és melegedett.
¹⁹A főpap eközben tanítványairól és tanításáról kérdezte Jézust. ²⁰Jézus azt felelte neki: »Én nyíltan beszéltem a világnak, mindig a zsinagógában tanítottam és a templomban, ahova a zsidók mindnyájan összegyűlnek, és titokban semmit sem mondtam. ²¹Miért kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit beszéltem nekik. Íme, ők tudják, mit mondtam.« ²²Amikor ezeket mondta, az ott álló poroszlók egyike arcul ütötte Jézust, és így szólt: »Így felelsz a főpapnak?« ²³Jézus azt felelte neki: »Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha pedig jól, miért ütsz engem?« ²⁴Akkor Annás elküldte őt megkötözve Kaifás főpaphoz.
²⁵Simon Péter pedig ott állt és melegedett. Egyesek azt mondták neki: »Ugye te is az ő tanítványai közül való vagy?« Ő azonban letagadta: »Nem vagyok!« ²⁶A főpap egyik szolgája, rokona annak, akinek Péter levágta a fülét, így szólt: »Nem téged láttalak vele a kertben?« ²⁷Péter pedig ismét tagadta, és nyomban megszólalt a kakas.

KNB SZIT STL BD RUF KG