Keresés a Bibliában

Dal a király hűtlenségéről

17 1Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 2»Emberfia, adj fel talányt és mondj példázatot Izrael házának, 3és mondd:
Így szól az Úr Isten:
A hatalmas, nagyszárnyú sas,
hatalmas szárnycsapásokkal,
sűrű, tarka tollazattal
elment a Libanonra,
és elvitte egy cédrusfa hegyét. 4Legfelső ágát letörte
és átvitte a kereskedők országába;
a kereskedők városába tette le. 5S vett az ország magvából
és a vetésre váró földbe helyezte,
hogy gyökeret verjen
a bőséges víz mellett;
a föld színére helyezte. 6Az kisarjadzott
és szélesen elterülő,
alacsony tőkéjű szőlővé növekedett,
hogy ágai feléje forduljanak
és gyökerei alatta legyenek.
Szőlővé lett tehát,
venyigéket növesztett
és hajtásokat eresztett. 7Volt egy másik hatalmas,
nagyszárnyú, sűrű tollazatú sas is;
és íme, az a szőlő
mintha efelé nyújtotta volna gyökereit,
efelé terjesztette volna ki vesszeit,
hogy ez táplálja őt nedvességgel
ültetésének ágyaiból. 8Jó földbe,
sok víz mellé volt ültetve,
hogy lombot hajtson
és gyümölcsöt teremjen,
hogy nagy szőlőtővé legyen. 9És mondd: Így szól az Úr Isten:
Vajon jól fog-e járni?
Vajon az nem fogja-e kitépni gyökereit,
leszakítani gyümölcseit
és elfonnyasztani minden kisarjadt vesszejét,
hogy elszáradjon?
Nem is kell hozzá sem hatalmas kar,
sem nagyszámú nép,
hogy gyökerestül kitépje! 10Íme, el van ültetve; vajon jól fog-e járni?
Ha megérinti a perzselő szél,
nem fonnyad-e el,
és ágyának barázdáiban nem szárad-e el?« 11Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 12»Ezt mondd az ellenszegülő háznak: Nem tudjátok, mit jelentenek ezek? Mondd: Íme, Babilon királya Jeruzsálembe érkezett, elhurcolta királyát és fejedelmeit és elvitte őket magához Babilonba. 13Aztán fogott valakit a királyi nemzetségből, szövetségre lépett vele és esküt vett ki tőle; de az ország hatalmasait is elvitte, 14hogy az jelentéktelen királyság legyen és fel ne fuvalkodjék, hanem őrizze meg szövetségét és tartsa meg azt. 15Ő azonban elpártolt tőle és követeket küldött Egyiptomba, hogy neki lovakat és nagy sereget adjon. Vajon jól fog-e járni vagy megszabadulhat-e, aki így cselekedett? Vajon megmenekülhet-e, aki megszegte a szövetséget? 16Életemre mondom, én, az Úr Isten: Ama király lakóhelyén, aki őt királlyá tette, akinek esküjét megszegte és vele kötött szövetségét felbontotta, Babilon területén fog meghalni! 17Mert a fáraó nem visel majd ellene hadat nagy hadsereggel, sem sok hadinéppel, amikor az majd töltést készít és sáncot emel, hogy számos embert megöljön. 18Mert semmibe vette az esküt és megszegte a szövetséget, holott íme, kezet adott rá; és mivel mindezeket cselekedte, nem fog megmenekülni. 19Ezért így szól az Úr Isten: Életemre mondom: Az esküt, amelyet semmibe vett, és a szövetséget, amelyet megszegett, az ő fejére fordítom! 20Kivetem rá hálómat és megfogom őt varsámban és elviszem Babilonba, és ott megítélem hűtlensége miatt, amellyel engem megvetett. 21S mindazok, akik vele megfutottak egész seregével együtt, kard által esnek el; akik pedig életben maradnak, a szél minden irányába szétszóródnak, és megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam!« 22Így szól az Úr Isten:
»Akkor majd én is veszek egy ágat
a magas cédrusfa tetejéről és elültetem;
ágainak tetejéről egy gyönge ágat letörök,
és elültetem egy magas és kiemelkedő hegyen. 23Izrael magas hegyén ültetem el,
kisarjadzik majd és gyümölcsöt terem,
és nagy cédrussá lesz;
alatta laknak majd a madarak mind,
és fészket rak valamennyi szárnyas
lombjainak árnyékában; 24Akkor megtudja majd a vidék minden fája,
hogy én, az Úr,
aláztam meg a magas fát
és magasztaltam fel az alacsony fát;
hogy én szárítottam ki a zöldellő fát
és borítottam virágba a száraz fát.
Én, az Úr, szóltam, és meg is cselekedtem!«

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF