34Dicsérjétek az Urat, mert jó,
mert irgalmassága örökkévaló,
35s mondjátok: ‘Szabadíts meg minket, szabadító Istenünk,
gyűjts össze s szabadíts ki minket a pogányok közül,
hogy dicsérjük szent neved,
s ujjongva zengjük énekeidet.
136
1ALLELUJA!
Áldjátok az Urat, mert jó,
mert irgalma örökkévaló!
2Áldjátok az istenek Istenét,
mert irgalma örökkévaló!
3Áldjátok az urak Urát,
mert irgalma örökkévaló!
Jegyzetek
136,1 A fogság utáni közösség éneke a Pászka-szertartásból. A zsoltár jellegzetessége a válaszos ének (litánia). Az első félverset az előimádkozó énekli vagy imádkozza, a közösség felel a második félverssel. Ezt a zsoltárt nevezzük (egyedül vagy a Zsolt 135-tel együtt) a »Nagy Alleluja zsoltár«-nak (Nagy Hallél; nem keverendő az alleluja zsoltárokkal: 113-118). Valószínűleg a húsvéti vacsora végén énekelték.