Keresés a Bibliában

41 1Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.
2Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.
3Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.
4Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.
5Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
6Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?
7Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.
8Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:
9Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!
10Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.
11De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!
12Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;
13Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.
14Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF