Keresés a Bibliában

8István pedig teljes lévén hittel és erővel, nagy csodákat és jeleket cselekszik vala a nép között. (2Móz 16,2.35; Zsolt 95,10) 9Előállának azonban némelyek ahhoz a zsinagógához tartozók közül, mely a szabadosokénak, Czirénebeliekének, Alexandriabeliekének és a Czilicziából és Ázsiából valókénak neveztetett, kik Istvánnal vetekednek vala. (5Móz 7,1; Józs 3,10;Józs 13,14.1.2) 10De nem állhattak ellene a bölcseségnek és a Léleknek, mely által szól vala. (Luk 21,15) 11Akkor felbujtottak valami embereket, kik mondának: Hallottuk őt káromló beszédeket szólni Mózes ellen és az Isten ellen. (1Sám 8,5;1Sám 9,15.17;10,1) 12És felzendíték a népet, a véneket és az írástudókat; és reá rohanván, magukkal ragadák őt, és vivék a tanács elé; (1Sám 13,13.14; Zsolt 89,21.22) 13És állatának hamis tanúkat, kik mondának: Ez az ember nem szűnik meg káromló beszédeket szólni e szent hely ellen és a törvény ellen: (Jer 26,11) 14Mert hallottuk, a mint azt mondá, hogy az a názáreti Jézus ezt a helyet elrontja, és megváltoztatja a czerimóniákat, melyeket adott nékünk Mózes. (Csel 10,37; Luk 3,3; Márk 1,4) 15És szemeiket reá vetvén a tanácsban űlők mindnyájan, olyannak láták az ő orczáját, mint egy angyalnak orczáját. (Luk 3,15.16; Ján 1,20) 54Mikor pedig ezeket hallották, szívükben dühösködnek és fogaikat csikorgatják vala ő ellene. (Gal 2,16) 55Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől, (Csel 6,3.5;Mát 26,64; Márk 14,62; Luk 22,69; Róm 8,34) 56És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani. (Csel 8,1.4) 57Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának; (Gal 2,1.2) 58És kiűzvén a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok pedig felsőruháikat egy Saulus nevezetű ifjú lábaihoz rakták le. (Csel 22,20;Csel 6,13.5Móz;17,7) 59Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet! (Zsolt 31,6; Luk 23,46) 60Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék. (Luk 23,34; Mát 5,44)

KNB SZIT STL BD RUF KG